Cserkészcsapatunk 1990 őszén alakult Szőllősi Ferenc római katolikus plébános szervezésével. Feri bá már a II. világháború előtt aktív cserkésztiszt és parancsnok volt. Az Ő parancsnoksága alatt és útmutatásai alapján két kiképzett cserkésztiszttel és 14 fiatal bevonásával megalakult a 622. Gaal Gaston Cserkészcsapat. 1991 őszén már megindult a toborzás a 3. osztálytól felfelé tanuló fiatalok köréből, így hat őrsöt tudtunk indítani.

A cserkészmunka alapegysége a 6-8 főből álló őrs, ami azonos nemű és korosztályú gyerekekből épül fel, és a pár évvel idősebb őrsvezető irányítja. Az őrsök heti rendszerességgel - az iskolai évet követve - 90-120 perces foglalkozásokat tartanak, amelyeknek vannak állandó és változó programjai. Minden foglalkozás keretét a cserkész vagy az őrsi induló eléneklése és az összejövetel előtti-, utáni ima elmondása jelenti. Azt követően 20-25 percben elméleti képzés folyik különböző tárgykörökben, melynek összefoglaló neve: cserkésztudás. Ez felöleli a cserkésztörvények megtanulását és magyarázatát, csomózási és alaki ismereteket, kar-, síp- morzejelek használatát, segélynyújtási jártasságot stb. A foglalkozások hosszabb, hátralevő része aktív játékkal telik, mely a mozgást, ügyességet, a fölös energiák jótékony levezetését szolgálja. 

Jelen vagyunk a nemzeti ünnepeken tartott városi megemlékezéseken, és díszőrséget állva emeljük az ünnepségek fényét, de arra is volt már példa, hogy mi biztosítottuk a megemlékezés programját is. Az évszakok sajátosságait kihasználjuk télen havas-jeges programok, tavasszal-ősszel gyalogos-kerékpáros túráink és portyáink vannak, a nyári szünetben pedig az elmaradhatatlan nagytábor mozgatja meg a cserkészeket.

A csapat évente egy, általában 10 napos nyári nagytábort szervez hazánk különösen szép tájaira. A táborok programja vagy az adott év magyar történelmi évfordulóihoz, vagy a táborhely földrajzi-történelmi eseményeihez kapcsolódik. Minden nagytáborunkba meghívunk 5-5 fő határon túli magyar származású cserkészt, akiket vendégül látunk. A nagytábor keretében az évközi elméleti kiképzést - a természeti környezetben - a gyakorlatban valósítják meg a cserkészek. Az őrsi és közösségi sátrak, építmények "megalkotása" során, a gyerekek megtanulják a különböző szerszámok (ásó, csákány, fűrész, balta, fejsze, fogók stb.) használatát, a szeg nélküli építkezéssel a csomózási ismereteiket mélyítik el. A napi foglalkozások keretében megismerjük a táborhely történelmi múltját, növény- és állatvilágának jellegzetességeit, az itt élő emberek zenei, művészeti, tánc és építészeti jellegzetességeit. A keretmese és az esti tábortüzek során az őrsök jelenetekkel, dalokkal, mókákkal készülnek. A kötött programok és a rendszeres életvitel következtében a gyerekeken megfigyelhető a pontosságra, a tisztaságra, a közösséghez tartozásra való törekvés jótékony hatása. A bőrözés, az agyagozás elősegíti gyerekek kézügyességét, a művészetek iránti tiszteletét. A népdalokon, néptáncon és népi játékokon keresztül az őseik életéből, szórakozásából kapnak ízelítőt. A táborozás során adódó nehéz helyzetek pl. vihar, a közösségi szellemet erősíti, a nagyobbak kisebbek iránti felelősségérzetét fejleszti. A határon túli gyerekeken keresztül bepillantást nyernek cserkészeink a szomszédos országok kultúrájába, és megtapasztalhatják az ott élő magyarok mély magyarságtudatát és élni, fennmaradni akarását.

A magyar cserkészmozgalom főbb célkitűzéseit tömören két jelmondattal érzékeltetjük: 
1. " Emberebb embert, magyarabb magyart!" -Gr. Teleki Pál- 
2. " Ép testben, ép lélek!" -Bi-Pi-

Bannerek

nea

me

bethlen

nca1

      tesco