"Cserkész fel a fejjel a harsona zeng..."  - Szeri Gabi cikke a 2010-es táborunkról Balatonboglár honlapjáról


Szeri Gabi cikke a 2012-es táborról:

Vége az idei cserkésztábornak, még alig értek haza a gyerekek, mi már türelmetlenül várjuk a beszámolókat. S mert e sietős érdeklődés válaszra (érthető módon) még nem talált, "fellapoztam" a honlapot.

Beleolvasgattam korábbi hírekbe, táborszemle fotókat nézegettem, s mivel tegnap épp Szőllősi atya került szóba egy utcai beszélgetés során - a honlap alján a búcsúztatásáról szólókat böngészgettem aztán.
Nem kevés földi keserűség  - ennyi év után is, hogy nem lehet vele találkozni, szót váltani, kérdezni, kérni, vitázni akár, vagy jóízűen nevetni humorán. Egy sírkő és egy emléktábla a templom falán...
 
De mégis üdvös öröm! Hogy hittanosai - ma már felnőttként, ha emlegetik, mosolyra áll a szájuk. Az idősebbek történeteket mesélnek velük esett ügyekről, ahol az atya zömében rövidre zártan (önmagát dicsértetni nem engedvén) oldott meg problémákat. Az orgonaépítés, a kislaki templom, a Teleki szobor - amikkel a várost gazdagította. S a cserkészcsapat - ami többünknek szívügye, s ezért a rangsorban talán a legelső azok között (számunkra), amit gyűjtött kincsként magával vihetett ama isteni nagy mérlegbe.
 
Eibisberg. Akkor voltam életemben először "nyugaton". S huszonévesen először olyan táborban, ahol saját magunk hoztuk létre mindazt, ami egykori SZOT-üdülőben, gyerektáborban mindig készen várt.
Sátrat vertünk, asztalt-padot, polcot ügyeskedtünk deszkákból, zsinórral összekötve, szögelés nélkül. Tűzhelyet, wc-t, fürdésre alkalmas helyet. Idegenekkel lettünk őrsökbe sorolva, ami egyáltalán nem volt probléma, hiszen az értékrend, ami odairányított mindannyiunkat, a táboron kívül is egy táborba sorolt.
Az építkezéssel párhuzamosan folyt a kiképzés is. A kiképzők egy része magyarországi, de sok külföldi magyar cserkész is részt vett a Bodnár Gábor bá nevével fémjelzett táborban (s köztünk is volt jópár határon túli magyar). Csak bámultam, más földrész szülöttei milyen népdaltudással fölözték le kis általános iskolába összeszedett repertoárom. S azóta az ott tanultak a kedvenceim. Megtanultam praktikus csomókat kötni - a lányomnak is az egyszerű kettőst, hogy az magától nem bomlik, de könnyen oldható :-) Gyeptégla, morze, szabadtűzön sütés-főzés, tájékozódás térképpel, iránytűvel - hosszan lehetne sorolni, mi mindennel foglalkoztunk, amivel a "civilizált" világban (ma meg már egyre kevésbé) nem találkozunk. Aztán a módja - meseerdő, portya, forgószínpad, stb. - ahogy az ismereteket cserkészmódra átadhatjuk a gyerekeknek, ötletek, eszközök, eljárások. (Igazán érdekes lenne megismételni ezt a tábort emlék-jelleggel, bár már többeket hiába várnánk.)
Ez után kezdődött aztán a boglári cserkészet. Pauer Sanyival az atya vezetésével először a sekrestyében, később a kultúrház alagsorában az őrsökkel. Év közben portyák, ünnepek, nyaranta nagytáborok, Gödöllőn vezetőképzők, Disznótour Dömösön (ott láttam, hallottam először Berecz Andrást) s az ezekkel együttjáró barátságok, amik ugyan elvékonyodtak a távolság és az idő múlásával, de léteznek, s felelevenítve a régi kedvességgel fogadjuk-adjuk a szavakat. A dendrológus Gryneaus András - Hosszúpuska, akinek nagybátyja - Gryneaus S. Péter eibisbergi kiképző volt, a soltvadkerti Káposzta Lajos - Louis - utánozhatatlan energiával és humorral tette feledhetetlenné a táborokat, s a többiek Soltvadkertről, akik Louis stílusával egyezően népszerű megnyilatkozásaikkal a mai napig maradandó emlékeket ültettek (mettelemné indulale mentehel vagy inpak tejet loha inkal - ez utóbbi nem csak a szöveg, hanem a dallam megfordításával is dívott azidőtájt :-).
"S jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat,...", de kár mind felsorolni - csak nekem érdekes regény lenne belőle.
Most pedig az idei cserkésztábor is lezajlott.
Senki ne csodálkozzon azon, hogy már a gyerekeket szállító busz beérkezése előtt várom a honlapon vagy a fészbúkon az első életjeleket. :-)
 
Elment az atya, de amit maga után hagyott, kis összekapaszkodással hegyeket tudna mozgatni. Ez nem kevés.
 
Szeri Gabi cst. 
 

46.-os Kapisztránok a Balaton körül


Balaton körüli biciklitúránk Világosról indult, és rögtön aznap le is tekertük 60 km-t, egészen Boglárig. Itt már tárt karokkal várt minket Sanyi bá’, aki a 622. Gaal Gaston cserkészcsapat parancsoka. Hihetetlen kedves vendéglátásban volt részünk, az isteni vacsorától kezdve (amit Ildi néninek köszönhetünk), a szuperkényelmes ágyakon keresztül. Természetesen a házipálinka és a boglári bor megkóstolása sem maradt ki. Este még betekintést is nyertünk a boglári cserkészcsapat nyári táborába, ami nem kicsit nyűgözött le minket. Különösen jó ötletnek találtuk, hogy minden nap kell valami új építménnyel bővíteni a körletet, illetve, hogy hivatásos szakács végzi a főzést. Nagy élmény volt meghallgatni a vasárnapi mise prédikációját is, amely kifejezetten a mai cserkészekhez szólt. Második napunkon, a bőséges reggeli, és búcsúzkodás után, továbbindultunk Keszthely felé. Keszthelyen egy kis városnézés és fagyizás után, immár 4-en továbbindultunk Ábrahámhegyre. Ábrahámhegyen aztán,  mivel még sok időnk volt estig, strandoltunk egy jót, pizzáztunk és fölmásztunk a helyi kilátóba, csillagokat nézni. A harmadik nap szombat volt, ekkor is csatlakozott hozzánk egy bátor biciklista, aki sajnos kb. 10 km után defektet kapott, így csak a nap végén ért minket utol. Mi azonban kíméletlenül, a legnagyobb melegben tekertünk át Csopakra, ahol aztán jöhetett a jól megérdemelt fürdés. Utolsó napra pedig már csak egy rövid táv maradt, vissza Világosra. Igaz a balatonkenesei kaptató kockára tette a tüdőnket, de a Balatonaliga és Balatonvilágos közötti gyönyörű kilátás mindenért kárpótolt minket. 

Vitányi Kinga, Ábrahám Laci, Stark Ági
/ 46. Kapisztrán Szt. János cscs., Budapest-Pasarét/

Vendégek

Tegnap vendégeket fogadtam. A 46. Kapisztrán Szent János Cscs. 3 tagja (Vitányi Kinga, Stark Ágnes és Ábrahám László) kerékpáron 4 nap alatt kerülik meg a Balatont. Az első nap éjszakáját Bogláron töltötték. Délutáni érkezés után fölbicikliztek a Várdombra, csobbantak egyet a jankovichi strandon és hétfelé megvacsorázattuk őket. Este közösen megnéztük a tábori videofilmet és kielemeztük programjaink azonosságait és különbözőségeit. Reggel igérett kaptá, hogy hazaérve egy rövid élménybeszámolóval gazdagíthatjuk honlapunkat.

Pauer Sándor (sb)










 
 
 
 
 

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1