Cserkészinduló Cserkész fel a fejjel, a harsona zeng, Álljunk csatasorba vidáman. Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Katonái vagyunk valahányan. Jó fegyverünk, izmos karunk, Égő szemünk, vidám dalunk. Amerre nézünk, megterem A győzelem, a győzelem. Fiúk fel a fejjel, az óra közel, Kel a magyar éjben a hajnal, Most kell az erős kar, a férfiú-mell, Ezeréves acél-akarattal. Zúg, mint a harci Trombita: A Lomnic és a Hargita, Értünk kiált, felénk süvölt Az ősi föld, a drága föld. Szabadba fiúk! A nap arca nevet, Ott pezsdül a friss tüzes élet. Járjuk be a mezőt, meg a rengeteget, Szabad ott a szabadban a lélek! Ott szemben, szívben tiszta láng, S az Isten arca néz le ránk. Leheletén ott megterem Erő, szabadság, győzelem! Leánycserkész induló Liliomos cserkészzászlónk fenn lobog az égen,Jertek alá magyar lányok, jó munkára készen!Kéz a kézbe, egyet értve szívünk össze dobban,A jó Isten néz le reánk minden napsugárban. Nékünk dalol minden madár, miénk a természet,Sátraink közt pajkos szellõ magyar zászlót lenget.Vadvirágos erdõ-mezõ víg dalunktól zendül.Hegyek ormán, tenger partján magyar népdal csendül. Tiszta testben tiszta szív és áldozatos lélek,Elõre hát, magyar lányok, ez a cserkészélet!Csillagokkal versenyt ragyog tábortüzünk lángja,A világot átöleli szeretetünk lánca. /Ádám Jenő/