teleki

1879. november 1-jén született 

Erdélyi nagybirtokos. Gyermekkorát javarészt Szatmár megyében töltötte. Nemzetközi hírnevű földrajztudós, jeles professzor lett a 2 világháború között, kimagasló képességű államférfi (2szer miniszterelnök). 
1913-1922-1925: az MTA tagja. 
1903: egyetemi tanulmányai után doktorátusi és a földrajzi tanszéken egyházi gyakornok. 
1905-10, 1915-18: alkotmánypárti képviselő. 
1909-13: Földrajzi társaság igazgatója. 
1910-23: Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke. 
1909-ben felfigyeltek munkásságára. 
1914: Egyesült Fajegészségügyi Bizottság. 
1917: Népesedés Politikai Társaság és az Országos Had Hivatal elnöke. 
1918-19: Területvédő Liga elnöke. 
1919. máj. 3.-aug. 12: külügyminiszter. 
1922: MCSSZ vezetője, de egy év múlva betegség miatt lemond. 
1933: a gödöllői jamboree vezetője és főparancsnoka volt. Hosszú éveken át tanított, de nem nevezhető pedagógusnak. Telekinek nemzetnevelő szerepe volt. 
1941. tavaszára kilátástalanná vált az ország politikai helyzete. A németek kötelezték a magyar kormányt, hogy támadják meg Jugoszláviát. Magyarország a németek mellett állt volna. Teleki ebbe ne megyezett bele, ezért a németek 1941. ápr. 3-án kivégezték halálat öngyilkosságnak álcázva.

A Teleki szobor

teleki bb2teleki bb3

Ünnepélyesen felavatták Teleki Pál szobrát Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében a néhai miniszterelnök halálának 63. évfordulóján szombaton. A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá.

"Halálát manapság a szemben álló oldal politikája kudarcának, vagy jobbik esetben állítólagos bűnei beismerésének és azok önként kiszabott büntetésének minősíti, valójában azonban tette tiltakozás volt a náci erőszak ellen" - mondta Csicsery-Rónay István, a szoborállítást kezdeményező Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke a több száz fős hallgatóság előtt a szobor ünnepélyes felavatásán szombaton, Balatonbogláron

Közölte: "az elmúlt hetekben példátlan lejárató hadjáratnak voltunk tanúi". Taps fogadta azt a gondolatát, hogy őt mindez az 1947-es népbírósági módszerekre emlékeztette. Csicsery-Rónay István azt mondta, hogy Teleki Pál élete végéig kivédte a német megszállás fenyegetését, miközben Magyarország a külföldi zsidóság menhelye lett, a "Lengyelországból és Franciaországból is idemenekülő zsidóságé".

Teleki Pál "korszakos életművének" az az üzenete, hogy a magyarság és az európaiság egymástól elválaszthatatlan - jelentette ki Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke.

Közölte: Teleki Pál a független Magyarország európai jellegét mutatta ki azzal, hogy 1939-ben nem engedte át a német csapatokat Lengyelországba. A szoboravatás szimbólum, egy értékrend melletti szimbólum - mondta az akadémikus. Grzegorz Lubczyk volt magyarországi lengyel nagykövet lengyelül és magyarul is elmondott köszöntőjében arról szólt, hogy Teleki Pál a háború előtti magyar-lengyel barátság jegyében hirdette, hogy Magyarország nem vehet részt semmilyen Lengyelország elleni katonai akcióban.

"A szobor hányatott sorsa után Balatonboglárra érkezett, ahol szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel fogadjuk" - mondta Kovács Miklós polgármester. Balatonboglár ma tudja a dolgát, elődjei példáját követve kíván cselekedni, mint ahogy 1939-ben is tudta a dolgát, amikor nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül fogadta be a menekülteket - jelentette ki.

"E szobor itt marad az idők végezetéig", és ha később a Sándor-palota mellett felállítják Teleki Pál szobrát, Budapest másolatot készíttet majd magának - tette hozzá a polgármester. Rieger Tibor ülő alakos bronz szobrát Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az emlékbizottság védnöke áldotta meg. 

Felolvasták a Budapest Galéria zsűrijének véleményét is, amely szerint "kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát".

Az ünnepség koszorúzással zárult, a szobornál elhelyezték a két fővédnök, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök, továbbá a lengyel nagykövetség, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Teleki-család, valamint más egyesületek és szövetségek koszorúját.

A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá. (2004.04.03. MTI)

Dr. Kádár László: A geográfus Teleki Pál

Bakos István: Emlékbeszéd Teleki Pálról és szobrának balatonboglári felállításáról

Független Újságírók Szövetsége: Megölték-e Teleki Pál magyar miniszterelnököt?

Bannerek

nea

me

bethlen

nca1

      tesco