sik

Született: 1889-ben Budapesten. 
Gödöllőn lakott. Apja ügyvéd volt.

1898-tól a budapesti piarista gimnáziumban tanult. Még nem volt 14 éves, amikor felvételét kérte a piarista rendbe. 
1910: elvégezte a budapesti bölcsészkar latin-magyarszakát. 
1910: ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tett. 
1911-29: a piarista rend pesti gimnáziumában tanított. A Szegedi egyetem irodalomtörténeti szakán folytatta a tanulást. 
1945: Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 
1947: magyar piarista rendtartomány vezetője lett. Az ekkori években államosították az egyházi iskolákat, leépítették a szerzetesrendeket. Az ötvenes években karácsony és húsvét előtti hetekben tartott vallási témájú előadásokat. 
1963-ban hosszú betegeskedés után 75 évesen halt meg. 
Véleménye szerint a nevelés legfőbb célja a jellemes személyiség kialakulása. A jellemnevelésnek egy idő után ösztönössé, azaz önneveléssé kell alakulnia.

„Nekünk nem katonákat kell nevelnünk…hanem elsősorban jó magyarokat, jó keresztényeket, egész embereket.” 

Jellemnevelés: értelmi nevelés + gyakorlati nevelés.

Az acélember
(Ének a sürgönypóznáról)

Sík Sándor

Áll, egyenesen, egymagán
Az acélember a hegy homlokán.

Széttárva karcsú, hosszú karjai,
A kábelek kígyóit tartani.

Nem görnyedez és nem erõlködik:
Áll és feszül és hordja terheit.

De hûvös feje túl a drótokon
Hosszasan elnéz a nyúlós utakon.

Lát, embereket és országokat,
Bolond és keserû látásokat:

Az éhes ember néma ráncait,
Dokkok penészes árusáncait,
Országhatárok ingatáncait,

És hall, hazug és gyilkos hangokat:
Borhõsöket, barátokat, bankokat,
És népgyûléseket és tankokat.

Az eszme önmagára-lázadását,
A forradalmak bárgyú körfutását,
Az örülések örörk újulását.

A föld reng és ég a szemhatár,
Az acélember néz és konstatál.

Áll és szótlan égfelé feszül:
Hordja a kábelt rendületlenül.

S ha olykor egy-egy holdas éjszakán
Ráül terhével a szörnyû magány,

S a látomások emlékeitõl
Dereka már-már megroppanni dõl:

Ilyenkor elég egy szempillantás:
A szomszéd hegyen egy másik óriás,

A harmadik ormon a harmadik
Hordozza látomása titkait.

Egy pillanat, egy közös rezzenés:
A három acélember összenéz.

Testvér, -mondja az acélpillanat-
Tudom: gyengének lenni nem szabad.

Tudom, a mi törvényünk állani:
Mi vagyunk a Vezeték várai.

Nem tudjuk honnan, nem tudjuk kinek
De rajtunk megy át az Ûzenet.

Az ismeretlen Igét hordja vállunk,
Bennünket ide állítottak. Állunk.

siksandor

Sík Sándor és a cserkészet

1911 nyarán Münchenben egy könyvkereskedés kirakatában meglátta a német cserkészkönyvet. Megvette és hamarosan elejétől végig elolvasta. Hazaérkezése után a Zászlónkban olvasta a cserkészet ismertetését. Felvette a kapcsolatot a budapesti református ifjúsági egyesületek vezetőivel, akik a cserkészmozgalom meghonosítását tervezték, amint ő maga is ennek a nevelési rendszernek a kipróbálásán gondolkozott. Még ugyanebben az évben Sík Sándor vezetésével cserkészvezető-tanfolyamot rendeztek. A mozgalom vallás-erkölcsi alapon indult, és szigorúan az önkéntesség alapján állt. Baden Powell pedagógiai alkotása fölöttébb alkalmasnak bizonyult nálunk is a serdülő fiúk jellemének és a közösségi erényeknek a fejlesztésére. Megalakult a Magyar Cserkészszövetség, és elnöke Sík Sándor lett. Ilyen minőségében ő képviselte a magyar cserkészetet az első nemzetközi cserkészvezető kongresszuson Párizsban, 1922-ben. Itt határozták el az 1924-i dániai világ-jamboree megrendezését.

A budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatát az 1912/1913-i tanévben alapította meg. Ettől kezdve közel két évtizeden át minden nyáron együtt táborozott a fiúkkal. Bejárták az ország legszebb vidékeit. Első mozgótáborozásuk a vági tutajozás volt. Megismételték a Zászlónk vági tutaj-útját (1909), amelynek élményeiből születtek A Vág ritmusai. A nyári táborozásokról évközben tartott vetített képes és műsoros bemutatók rendesen nagy közönséget is vonzottak, és jelentősen hozzájárultak a cserkészmozgalom népszerűsítéséhez. De szerepet játszott ebben az iskolából kikerült öregcserkészek bajtársias és a cserkész-mamák szerető, anyás közreműködése is.

1915-ben megjelent A piarista cserkész kis kalauza, amely szabályozta a csapat szervezetét és munkarendjét. A pesti csapat 10 éves működéséről aztán beszámoló is jelent meg Tíz év címen. Nagy esemény volt a Nagymaros közelében rendezett egységes piarista nagytábor 1923. július 1-től 23-ig. A pesti piarista csapat rendezésében 340 diákunk vett részt benne, 16 piarista tanárral, 2 orvossal és 20-nál több egyetemi hallgatóval. Eredményei: a piarista cserkészszellem kialakítása, a vezetők segítése munkájukban és az egymásközti megértés és szeretet elmélyítése, a fiúkban a piarista öntudat szemmel látható erősödése. Ennek a tábornak emlékét őrzi Alszik a sátor című verse.

Sík Sándor volt a parancsnoka a megyeri dombokon rendezett Nemzeti Nagytábornak, mely az egész magyar cserkészet bemutatkozása és erőpróbája volt 1926. július 2. és 23-a között. 8000 magyar cserkész vett rajta részt és 11 nemzet képviseltette magát kisebb-nagyobb csoportokkal. A világ főcserkészének, Baden-Powell-nek helyettese, Lord Hampton is hosszabb ideig tartózkodott a táborban. Ennek a tábornak költészeti emléke a Megyeri hitvallás.

Kiemelkedő nemzetközi cserkészesemény volt 1933 nyarán a gödöllői jamboree, melyet a magyar főcserkésszel, Teleki Pállal együtt Sík Sándor vezetett.

Évek folyamán több külföldi világ-jamboree-n vett részt. Így Dániában, Birkenhead-ben (Liverpool mellett), Stockholmban. Ez utóbbi helyen előadást is tartott az öregcserkészet problémáiról.

Lassanként Sík Sándor a cserkészmozgalom országos tekintélyű mesterévé lett. Budapesti iskolánk évkönyvei tanúskodnak róla, hogy Budapesten és országszerte rengeteg előadást tartott. Egyik tanévben (1925/1926) a Testnevelési Főiskolán is előadta a cserkészet elméletét. Ő maga mondta, hogy a későbbi nagyböjti és ádventi konferenciái előtt legnagyobb szónoki sikerei a cserkészalkalmakhoz fűződtek. A cserkészetnek gyakorlatilag is sokat köszönhetett. Közelebbről megismerte az élet gyakorlati vonatkozásait, és még közelebb került a természethez a nyarankénti táborozás révén.

Mikor a Magyar Cserkészszövetség kiadta a Cserkészvezetők könyvét, nemcsak szerkesztését vállalta, hanem Radványi Kálmánnal megírta első részét is, amely a cserkészet pedagógiájával foglalkozik: ismerteti elvi állásfoglalásait, célját, irányelveit. Ebbe a témakörbe vág egy tanulmány is: A cserkészet nevelő értéke (Magyar Középiskola 1916, 19-29). A Cserkészvezetők könyvét németre is lefordították. Sík Sándor egyszer Oberammergauban találkozott egy német kanonokkal, akiről kiderült, hogy cserkész. Ez megkérdezte tőle, ismeri-e a Cserkészvezetők könyvét, mert ő nagyon sokat tanult belőle. Sejtelme sem volt róla, hogy egyik írójával találkozott. Sík Sándor azt mondta erről az epizódról, hogy ez volt a legnagyobb külföldi sikere. Megjegyezzük itt, hogy Sík Sándor az 1920-as, 1930-as években nyaranként állandóan járt külföldön, főleg Ausztriában, Németországban és Svájcban. Ezeknek az utaknak lelkileg sokat köszönhetett, olvasói pedig sok szép verset.

siksandor2

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1