• 1909. A nagybecskereki gimnázium értesítője részletesen ismerteti Bi-Pi Scouting for Boys című könyvét
          - első terjesztők: 
                Szilassy Aladár
                Megyercsi Béla
                Sík Sándor
  • 1910. megalakulnak az első cserkészcsapatok:
                1. sz. BKIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület)
                2. sz. BKG (budapesti piaristák)
                3. sz. Regnum Marianum
  • 1912 dec.28. Megalakul a Magyar Cserkészszövetség.
  • 1913 Vági tutajút: Kralovántól Komáromig 300 km-en át utazott 105 cserkész 17 nap alatt, július 4-21-ig, 6 tutajon. a Magyar Őrszem Szövetség megalakulása, a két szövetség egyesül Cserkész-Őrszem Szövetség néven, később az őrszem szó kikopik a névből és a köztudatból
  • 1914.- 1918: az I. világháború alatt sok vezetőt elvisznek katonának
  • 1919 újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség, megkezdődik a nagyarányú csapatszervezés. Megalakul a Leánycserkészszövetség.
  • 1920. megindul a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja 
  • 1922 Gróf Teleki Pál az első magyar főcserkész. cserkészeink az elzártságot megtörve külföldre is látogatnak
  • 1923 Megalakul a kiscserkészet. 
  • 1924 II. Világjamboree, Dánia. 
    A magyar versenycsapat harmadik helyezetet nyer a nemzetközi cserkészversenyeken.
  • 1926. Megyeri Nemzeti Nagytábor 7500 cserkész részvételével 8 országból
  • 1927. megnyílik a Hárshegyi Cserkészpark ; az Újpesti Központi Vízitelep ; a Cserkészbolt Szövetkezet
  • 1928. a Leánycserkész Világszövetség megalakulása Parádon
  • 1933 IV. Világjamboree Gödöllőn, amelyen összesen 30 000 cserkész vesz részt, ebből 15 000 külföldi 54 nemzetből, a tábor jelképe a Csodaszarvas, hatalmas szervezői és erkölcsi siker a magyar cserkészet számára. 
  • 1939 Pax Ting (béketanács) leánycserkész világjamboree Gödöllön.
  • 1940 új, népi hagyományokra épülő próbarendszer kidolgozása a „Teleki-hagyaték” alapján 
  • 1941 Meghalt Teleki Pál. Kisbarnaki Farkas Ferenc lett az új magyar főcserkész. 
  • 1945 A II. világháború után otthon újjáéled a cserkészet.
  • 1946 a Magyar Cserkészszövetség feloszlatása, a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége megalakulása
  • 1946 Németország és Ausztriában magyar cserkészcsapatok alakulnak.
  • 1947 VI. Világjamboree Franciaországban, utolsó alkalommal vesznek részt magyar cserkészek
  • 1948. a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét erőszakkal beolvasztják a Magyar Úttörők Szövetségébe, a cserkészmunkát végleg betiltják ; a Külföldi Magyar Cserkészszövetség megalakulása, hazánkban illegálisan folyik a cserkészet
  • 1950 Kivándorlások. Magyar cserkeszcsapatok alakulnak Dél- és Észak Amerikában és Ausztráliában.
  • 1956. rövid időre újraéled a cserkészet
  • 1963. Sík Sándor halála
  • 1964 Létrejön a Sík Sándor Cserkészpark, Fillmore, New York-ban, a Szövetség vezetőképzésének új központja.
  • 1988. a Magyar Cserkészszövetség újraalakul a 40 évvel ezelőtti hagyományok alapján
  • 1989 Pax Ting leánycserkész emléktábor Fillmore-ban. Újjáalakul a cserkészet Magyaroszágon. 
    Átnevezzük magunkat Külfoldi Magyar Cserkész Szövetségnek (KMCSSZ)
  • 1990. szerte az országban újjáalakulnak a cserkészcsapatok
  • 1991. Világjamboree Dél-Koreában, Magyarországot újra képviselik cserkészek
  • 1993. Gödöllői Emléktábor a Gödöllői Világjamboree 60 éves évfordulójára 1500 résztvevővel
  • 1996. Kárpát-medencei Cserkésztestvériség Nagytábor Ópusztaszeren ; A honfoglalás 1100 éves évfordulójára 1100 itthoni és külföldi magyar cserkésszel
  • 1998. Hadijáték Pákozdon a pákozdi csata 150 éves évfordulójára
  • 2000 Külföldi cserkészetünk 55. jubileuma

(forrás: 19. Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat - Jókay Jutka)


 A külföldi magyar cserkészet történelme

1945-ben, a II. világháború után a nyugat-európai menekülttáborokban újjáéledt a magyar cserkészet. Első közösségük Hontalan Sasok néven működött. Először Teleki Pál Cserkész Munkaközösség néven szerveződtek, majd 1948-ban Magyarországon a diktatúra felszámolta a Magyar Cserkészszövetséget, így ezen a néven alakult meg 1950-ben a külföldön működő mozgalom. 1951-ben a székhelye az Egyesült Államokba került, mivel oda vándorolt ki a legtöbb magyar. A szervezet az 1950-es évek 1000-es körüli tagságáról az 1970-es évekre 6000 fősre fejlődött. A magyarországi cserkészet újjáindulása után vette fel a Külföldi Magyar Cserkészszövetség nevet.

A külföldi magyar cserkészet napjainkban

A szervezet jelenleg a világ 4 földrészének 11 országában, 5 cserkészkerületben 70 cserkészcsapattal és 4500 taggal működik. A magyarországi cserkészethez viszonyítva sokkal nagyobb hangsúlyt kap a magyarságtudat megőrzése és a magyarságszolgálat: a cserkészfogadalomban külön szerepel a magyarság iránti kötelességteljesítés vállalása is. Szoros kapcsolat van a nyugati magyar közösségek, szervezetek, iskolák és a KMCSSZ között. Jelentős könyvkiadási tevékenységük révén ismertetik meg a világgal a magyarság történetét, értékeit. A vezetők külön magyarságismereti felkészítést kapnak és vizsgáznak magyar nyelvből, irodalomból, történelemből és földrajzból. Őrsvezetői körúttal, magyarországi ösztöndíjjal segítik elő, hogy a fiatalok megismerjék az anyaországot. Tagjaik egyre inkább másod- és harmadgenerációs fiatalok, sokuk nem járt még Magyarországon, és a magyar nyelv ismerete is egyre nagyobb kihívást jelent a számukra.

Csapataink vannak Angliában, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában. Szórványcserkészeink úgyszólván a világ minden országában akadnak. A nyugati világ magyar iskoláinak a felét mi tartjuk fenn. Vezető jelöltjeinktől magyar nyelvből és irodalomból, földrajzból és történelemből érettségit követelünk. 1954-tol 2002-ig 2880-an szereztek érettségit. Könyvkiadásunk jelentős. Főként tankönyveket, cserkészkönyveket és néprajzi munkákat adunk ki. Tánc és regős csoportjaink elsőként alakultak a nyugati világban, és sok civil tánccsoport magját alkották vezetőink.

A központi vezető képző táborunk (Fillmore, NY) mellett Ohioban, Ausztráliában, Németországban és Brazíliában tartunk fenn parkokat. Cserkészházaink vannak New Brunswick, Garfield, Sidney, Buenos Aires, és Cleveland városokban.

Világrészek, országok magyar cserkészeink kapcsolatát erősítik folyóirataink (a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja), a jubileumi táborok, tanulmányi ösztöndíjak, vezető képző, és Corvina táborok.

1989-ben a magyarországi kormány újból megengedte az otthoni cserkészet működését; ekkor változtattuk nevünket Külföldi Magyar Cserkészszövetséggé. A legújabbi időkben a Kárpát medence ifjúsága érdekében is dolgozunk. Több száz fiatal vezető kiképzésével és a cserkész szakirodalom 50,000 kötetével segítettük.

Napjainkban a Kárpát medence többi országának, az elszakított területek ifjúságának támogatása az új cél. Azokról szeretnénk gondoskodni, akik a lehet legsúlyosabb helyzetben élnek, akiknek puszta létét is vak gyűlölet fenyegeti.

A KMCSSZ kerületei

I) Európa (Ausztria, Svájc, Németország, Svédország, Nagy Britannia) 
II) Dél-Amerika (Argentína, Brazília és Venezuela) 
III) Egyesült Államok 
IV) Ausztrália 
V) Kanada

A Külföldi Magyar Cserkészszövetség honlapja : www.kmcssz.org

Bannerek

nea

me

bethlen

nca1

      tesco