Csapatunk idén ünnepeli megalakulásának harmincadik évfordulóját. A vírushelyzet miatt sajnos nagy ünnepséget nem lehetett tartani, viszont Kerekes Kamilla őv. és Horváth Regina st. szervezésével és vezetésével szűk körű megemlékezést tartottunk. 14 órakor kezdtünk gyülekezni a művelődési ház udvarán, majd egy kis csúszással elkezdődött a program.
Első feladatunk az volt, hogy sorba be kellett állnunk egy kötél mellett, majd szemünket bekötve, a kötélbe kapaszkodva lettünk elvezetve az udvar másik felébe. Itt, hogy emlékeink felidézzük Kamilláék különböző módon imitálták nekünk a tábor jellegzetes eseményeit. A pakolás fárasztóságát felidézve ásót kellett egymásnak továbbadni, a tábori forgók mintájára csukott szemmel kellett egyszerűkettőst kötni. A tábortűz hangulatát hanggal, a beázás emlékét pedig a fejünkre spriccel vízzel utánozták le. Ezután, még mindig vakon lementünk az otthonba, ahol székekre lettünk leültetve. Itt meghallgattuk az eseményre írt csasztuskát, ami igazán jól sikeredett. Minden jelenlevőről volt benne pár sor, humorosan, kreatívan. Ezután levettük a nyakkendőket a fejünkről, és megláttuk a mindenkinek személyenként kiválogatott néhány fotóból álló képgyűjteményt. Kaptunk egy cserkészliliomot ábrázoló nyakkendőgyűrűt is. Eltelt egy kis idő a képek nézegetésével, a hozzájuk kapcsolódó emlékek felidézésével. Utána Heni vezetett le nekünk egy sokak számára új játékot. Fel lett olvasva Márk levele, aki néhány régi történetet írt le nekünk. Hamarosan a torta is előkerült, ami kívülről is nagyon szép volt, és az ízét is mindenki csak dicsérni tudta. Ezt követte egy kis beszélgetés, mindenki elmesélte első táborából való emlékeit, majd kötetlenebbül folyt a sztorizás. 17 óra körül elmondtuk a foglalkozás utáni imát, és a legtöbben hazaindultak. Egy kisebb csapat még ottmaradt az otthonban, de miután feltakarítottunk és átbeszéltünk néhány dolgot, mi is elmentünk. Összeségében egy nagyon jó hangulatú, jól megszervezett programot tudhatunk magunk mögött. Úgy gondolom, hogy a lehető legjobban meg lett oldva az esemény, gratulálok a lányoknak a szervezésért!
Tilesch Júlia
Távolról írom e sorokat, mind távolságban, mind időben. Sajnos nem tudok jelen lenni az ünnepségen, de talán még sincs olyan messze 1998, legalábbis én még emlékszem rá :)
Hűvös szombat volt, előtte főleg ünnepségek miatt jártam a Kultúrház környékén. Szó mi szó, az első pár foglalkozás a múlt ködébe veszik, de kérdezzetek meg bárkit a Bika őrsből, vajon rémlik-e az első nagytábora Gyulajon?:)
Sok év telt el azóta, rengeteg programmal, amit a cserkészet adott nekünk, Nektek. Mindig ki lehet ragadni egy-egy pillanatot, egy emlékezetes eseményt, történést, a mai napig vannak szállóigévé vált mondatokat, amiket sosem fogunk elfelejteni. Ki tudnék én is emelni jópárat, hiszen voltak bőven.
Amikor minden ismerősöm szombaton húzta a lóbőrt, mi szigorúan 8*30-kor megkezdtük a foglalkozásokat Szőllősi Feri bával. Lehetett szeles ősz, fagyos, hóeséses tél, kezdődő tavasz vagy tikkasztó meleg nyár, mi fél 9-kor ott voltunk. Tanultunk, nevettünk, talán még ragadt is ránk valami. Mindenki kivette a részét, legyen az induló írás, csomózás, betlehemezés, népdaléneklés, készülődés a nagytáborra. Ahogy teltek az évek, úgy bíztak ránk többet, lehettél latrinaásó és portya állomás, vagy éppen pucolhattad a krumplit szolgálatban.
Az egynapos portyák a Piros házhoz, a rengeteg megnyert Méta fesztivál – és ne felejtsük el, többen is itt tanultak meg vállalhatóan csocsózni!:)
Jópáran – köztük én is – egyetemi éveim alatt és most, munkásemberként, távol Boglártól egyre kevesebb időt tudtam szakítani a cserkészetre. Sajnos ritkán járok haza, de ha alkalom adódik, tiszteletemet teszem ha éppen program van és részt tudok venni. Talán a többiek nevében is kijelenthetem, hogy számunkra, a baráti körünket a cserkészetnek köszönhetjük, és ezt nem lehet elfelejteni.
És nem lehet elfelejteni a roverhétvégéket, a vendégcserkészeket, a számháborúkat, a csajkafákat, a sátorállítást, az első hálózsákos éjszakát, a reggeli tornákat, amikor portyán 10 km után „magadtól megy a lábad”, amikor az életedért küzdöttél a mákosguba evés közepette, a tábori teát, a kétnapos portyát, az éjjeli őrségeket, a „nagyokat”, az őrsödet, Magyarország legszebb tájain, erdeiben a túrákat, amikor szemle előtt azon izgulsz, hogy a Gömbi képes legyen elmondani és nem elfelejteni 4 sornyi szöveget. A kullancs viziteket, az egyenruhát, a tábortüzeket, a közös éneklést, a zászlólevonást vagy felvonást, amikor reménykedsz, hogy évek után végre egyszer Te is mozgathasd a zászlót, a „körül van már árkolva?” kérdést, a 6. napig tartogatott csokis kekszed, ami a civilizációt jelentette akkor és ott, a működő zseblámpád, a fel és lepakolásokat az IFA-ra majd a paplaknál a raktárba, a farsangi mulatságokat, mert tudjuk, hogy „bálig bál, bál után tábor!”.
És a mindenkori vezetőséget, akik - akkor ugyan ezt nem tudtuk – de rengeteg szervezéssel és odaadással biztosították nekünk ezeket az élményeket. Mert nincs olyan pillanat, ha felhúzom a túrabakancsom, akkor ne az jusson eszembe, hogy „hát mi 15 km alatt nem indulunk meg túrázni!”, vagy ne azt a fát keressem az erdőben, ami mögött számháborúban biztos a fedezék (anno látássérültként ez szempont volt :) )
Kívánok minden aktív és kevésbé aktív 622-es cserkésznek jóleső érzéseket, ha visszagondol azokra az élményekre, amelyeket a cserkészet adott neki, és biztosan mondhatom, hogy kevesebb ember lennék, ha akkor, ’98 őszén nem sétálok le a cserkészotthonba.
Jó munkát!
Biró Márk
A Bika őrs egykori tagja, s a hajdni Tigris őrs őrsvezetője
Csasszuska a csapat 30. jubileumára
Ez a 2020 a jubinak éve,
30 éves csapatunkat ünnepeljük éppen.
Hej, sok emlékünk gyűlt össze ennyi idő alatt,
De akad olyan is, ami még kimaradt.
A csapatunk nélküle nem lehetne teljes,
Ő alapította meg, itt a cserkészetet.
Hej, nélküle bogláron nem ismernénk egymást,
Feri bának köszönjük meg hát a szorgos munkát.
A mi parancsnokunk neve Pauer a Sándor,
A Viput is ő kérte meg nekünk trombitáljon.
Hej, sok mindent köszönhetünk Neki ezek miatt,
A csapatunkban még mindig Ő, az aki arat.
A csapatunk szigorát nekünk Tünde adja,
Koxi repül fejed felé, ha ő úgy akarja.
Hej, nemcsak szigorú, hanem nagyon laza,
Eü-t, gyógynövénytant ő forgóban tartja.
Hosszú haj és rövid ész, ezért levágatta,
Bőre nem bírja a napot, a sál takargatja.
Hej, a Kálmiról beszélünk, ez már nem nagy titok,
Dirigálás-hesszelésből díjat ő nem kapott.
Következő áldozatunk szép hangjáról híres,
Napraforgók anyukája volt egy jó pár éve.
Hej, azóta segédtiszt lett, és grafika téren,
Felvarrót és mintát tervez a pulcsikra szépen.
Sok gyermekes apuka ő, mindegyik cserkész lesz,
Ha egy tetőt készít neked, 100 évig az jó lesz.
Hej, bármit kérdezel tőle ő megmondja a frankót,
Csapatunkért mindent megtesz, bízhatsz benne becsszó.
Máté jön most ki sosem vár, síp szavát ismerjük,
Motiváló impró királynak őt kinevezzük.
Hej, szarvas őrs vezetője volt, de ők már felnőttek,
Így a bika őrs tagja lett, kik brutál erősek.
Ki lehet az, aki korán reggel ébreszt,
Lefekvéshez nótát játszik, trombitával képzeld.
Hej, Vipu kísért nyugovóra és ő is keltett fel,
A langyos virslik barátja reggel biztos nem lett.
Régen nagyon aktívan vezetgette kis őrsét,
Mára már csak a táborra gyűlik össze a nép.
Hej, Györe Andi azóta már a Hell-nek dolgozik,
Farsangokon Hell-es felajánlásokat köszi.
A táborba indulás nem egy leányálom,
Az ifára pakolásnál a gömböcöt áldom,
Hej, rendezgeti az ifán a tábori holmit,
Fiúk, lányok nemsokára megtelik a kocsi.
Légrádi Andi csipkebogyó őrsnek az anyja,
Maximalista, jókedvű mindenki imádja.
Hej, ő a levendula őrsben kezdte nagy munkáját,
Úgy szerette az őrsét ő mint a szép kislányát.
Az idei nagytáborban volt egy vicces bácsi,
Nem nagyon ismerjük őt, lehet éppen svájci,
Hej, jót nevettünk minden egyes megszólalásodon,
Szembekötős fogócskánál Benkő Danit adom.
Katonaként szalutál ő bögrével kezében,
Jumping jack, fekvő és futás zajlik le fejében.
Hej, az elvárásai nagyok a reggeli tornán,
Danival, ha nem együtt futsz, megszívod a portyán.
A horgosi csárda bizony ki lett ám vakolva,
Csere úrfi felesége királykisasszonyka.
Hej, Noémi szépségét fia biztosan örökli,
Ha nem is legalább harci modorát azt légyszi!
A csapatunk fotói mind jártak már nála,
Honlapon megtalálhatjuk ezért neki hála.
Hej, csapattagok gáz fotóinak paparazzija,
Mindenki úgy ismeri, hogy ő a kis …...LÁSZLÓ!
Sanyinak a női csókját mindenki ismeri,
Tetoválás a kulcscsontján nagyon eredeti.
Hej, alakinál odavág ő hogyha nem csinálod,
Ehhez én csak annyit mondok nagyon gratulálok!
Tengeri szarvas őrs neve mi a szösz ez kérem?!
Borikám ez, hogy pattant ki fejedből nem értem.
Hej, gép előtt szombaton reggel még a net se terjed,
Csak online őrsik de őrsöd te így is szereted.
A farsangi bálokon a szerepe fontos,
Ahogyan ő konferál fel az már bámulatos.
Hej, olyan jól csinálod ezt, mint Gundel-Takács Gábor,
A hangulat fokozásnál felcsigáztál párszor.
Nefelejcset ne felejtsd el ez az egy kérése,
Reginának ki az őrsének lett a nagy hőse.
Hej, a st-t túlélte meg is lett ezért a hála,
Nagy rang ez nagy felelősség eszed meg nem áll ma.
Van egy anyuka, aki a táborokban főzött,
Julcsi Marci anyukája Edit, aki győzött.
Hej, volt időszak, amikor ő vitte a kcs-kat,
Most viszont már iskolában vezetőként oktat.
Marcinak már nem kell kötél, így is megtaláljuk,
Hosszú haját keretmesénél, mi nagyon áldjuk.
Hej, a Batman őrs őrsi neve Skorpiónak készült,
Marci, Ádi a kisfiúknak a példaképük.
Friss és ropogós őv-énkként nagyon lelkes tagunk,
Levendula őrsnek élén mi rá büszkék vagyunk.
Hej, sok programnak szervezésében van nagy szerepe,
Kamilla az kinek mindig akad jó ötlete.
XXL-es konzervek, ki eszi ezt mind meg?
Petikének gyomra helyett fekete lyuk lézeng.
Hej, addig ás ő míg baltát nem adunk a kezébe,
Akkor rákérdez, hogy kolbászt nem adsz-e melléje.
Antónia drága Holdviola őrsnek tagja,
Beszédedből annyit értünk kliplempluplomtanga.
Hej, olyan gyorsan beszélsz, hogy azt követni nem tudom,
Beszélgetésünkhöz meg még kell egy kislexikon.
A csapatunknak őv-je Horváth Henrietta,
Az őrsének a neve volt, az, hogy Macskamenta.
Hej, szolgálat átadásakor nem vitte túlzásba,
Átadója fakanál volt, s mindenki imádta.
A Dorottya szép hangját a tábortűz ismeri,
Jó a hangod ereszd már ki mindenki ezt kéri.
Hej, napraforgóban kezdted el 10 éve a munkát,
Azóta a táborban is állod még a próbát.
Julcsin hosszú volt a póló mikor neki kezdett,
Az évek múltak, de ő reményt el nem vesztett.
Hej, úgy felnőtt, hogy már a kannákat is ő cipeli,
Nem sok kell és a puszinak csatáját ő nyeri.
Csomókirálynak tudása nem terjed ki másra,
Mint Szabinak könyvében írt sok-sok okosságra.
Hej, hegymászásnál biztos nem lesz gondja a csomókkal,
A táborban ő az, aki nem bír az ásóval.
A tesójáról szóltunk már pár versszakkal előbb,
Berdán Eszti Peti húga szintén olyan erős.
Hej, előfordul néha napján, hogy nem figyel oda,
Combján maradt a sátorfeszítő madzag nyoma.
Fonyódi srác neve Levi, kit Péternek hívtunk,
Majd megkaptuk az infót, hogy eddig rosszul tudtuk.
Hej, mindenkinek szembetűnő, hogy nem túl szorgalmas,
Sárának szemében sajnos ez nagyon borzalmas.
Elérkeztünk végbúcsunkhoz a csasszus végéhez,
Kis idő ez visszamenni minden kis emlékhez.
Hej, sok mindent hagytunk ki ebből ezért nektek bocsi,
De most kell egy fuvar haza kinél van most kocsi.
