logoOktóber 6-án a Zsidó temető egyik sírjánál gyülekezetek a cserkészek. Itt nyugszik Lövényi Izidor 1848-as honvéd hadnagy, Aki valószínűleg ismerhette is néhányat a vértanúk közül. 


A megemlékezés programja:

Cserkészinduló
Györe Andrea - Vértanúk c. vers
Történelmi összefoglaló és a 13 gondolatai "az utolsó szó jogán"
Himnusz
Koszorúzás 

Ezúton is köszönjük Illyés Istvánnak, hogy gondozottá tette a helyszínt. 


Elõzmények: 1849 

Kossuth Görgeire bízta a magyar fõsereget. 1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte az osztrák Windischgrätzet. A magyar fõsereg Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál, Komáromnál aratott gyõzelmet. Bécs leváltja Windischgrätzet Április 23-án Pest felszabadul. 1849. április 14-én Kossuth a debreceni nagytemplomban kimondta A Habsburg-ház trónfosztását Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít. Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Kossuth Dembinszkit nevezi ki a fõsereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. 

A magyar fõsereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes.
Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei átvéve a hatalmat a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert. 30.884 katona tette itt le fegyverét és 144 ágyú sorakozott némán a hadsoraik elõtt. 

A magyar sereg tisztjei megtarthatták oldalfegyvereiket, s az oroszok Sarkadra, majd Gyulára kísérték õket. Augusztus 21-én Rüdiger tábornok hozta Paszkievics parancsát, hogy a honvéd tiszteket le kell fegyverezni, és át kell adni az osztrákoknak. Augusztus 23-án reggel a kastély és a vár közötti téren megkezdõdött az 1300 honvédtiszt lefegyverezése. Másnap, 24-én az oroszok átadták a tiszteket az osztrákoknak, akik 200 szekérrel szállították õket Aradra. Csak Görgei kapott amnesztiát. Közben Klapka védte a komáromi várat 20 ezres seregével és nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. 

A dráma - egy nemzet tragédiája - befejezéséhez ért. Már csak az utolsó, formaszerû teendõ volt hátra: a megadás. Görgei - miután kézhez kapta Kossuth hatalmat átruházó levelét - azonnal levelet írt maga is Rüdigernek, melyben közölte a kormány lemondását, és felajánlotta a feltétel nélküli fegyverletételt az orosz seregek elõtt. Rüdiger azonnal válaszolt: elfogadta az ajánlatot. A gyászos eseményre augusztus 13-án került sor, Világos és Magyarád között. 30.884 katona tette itt le fegyverét és 144 ágyú sorakozott némán a hadsoraik elõtt. A magyar sereg gyászos némaságú felvonulását követõen Rüdiger nagy kísérettel lovagolva érkezett. Az általános tisztelgés után elhangzott a vezényszó: - Fegyvert gúlába! - Erre minden zászlóalj gúlába helyezte fegyvereit, a tölténytáskákat pedig csomóba hányták. Majd a lovasság lefegyverzésére került sor: - Le a nyeregbõl! - zúgott fel a vezényszó, s a huszárság a lóról leugorva, a kardot a nyeregkápához akasztotta. A keserûség csak most tört ki egész megdöbbentõ nagyságában. Sok szegény honvédfiú vádlón tekintett az égre. Fegyverétõl - mely annyi dicsõséges csatában tündökölt- nem akart és nem is tudott ily módon megválni. Sokan inkább összetörték a puskájukat, eltörték a kardjukat, hogy többé ne használhassa senki. Több hadilobogót darabokra téptek s megosztoztak a foszlányain. Legalább ez a kis emlékük maradjon meg a dicsõ, szent háborúból. Van aki egészen megtört a szörnyû csapás alatt és golyót röpített a fájó szívébe. Görgeit a többi fogoly tábornoktársától elválasztva Paszkevics fõhadiszállására kísérték. Ott kapta meg a császár kegyelemlevelét. Egyedül. A többiek sorsa megpecsételõdött. 

A szabadságharc leverését szörnyü megtorlás követte. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot, akik “aradi vértanúként” vonultak be a magyar történelembe. 13.-a után kivégezték Aradon Kazinczi Lajost, Peter Giron-t, Woroniecki Miczslaw-t és Abancourt Károlyt, Pesten agyonlõtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. 

A honvédség többi tisztje töb év börtönbüntetést kapott. Az esetek többségében nem kaptak kegyelmet. pl.: Bánfy János báró, Bergmann Josef, Berzsenyi Lénárd, Dipold Antal, Forró Elek, Gaál Miklós, Gáspár András, Psotta Móric, Kökényessy Szaniszló, Pigetty Gusztáv. 

Sõt akadt olyan is aki nem bírta elviselni a vesztést és öngyilkos lett. pl.: Kiss Sándor, Összesen ezerötszáz halálos ítélet született, amelyeket 4-25 év várbörtönbûntetésre ítéltek. A vezetõk egy részét besorozták a császári seregbe. A legtöbben elbújdostak az ítéletek elõl. 

A késõbbi idõkben 1848 március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megõrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot. 

A megtorlást egész európa szívén viselte, és elítélte. Az orosz cár személyes sértésnek tekintette az aradi kivégzést, ugyanis pont ezeknek a tisztekért kért kegyelmet. Sõt amikor az osztrák Haynau Londonban járt az Európai "vakációja közben", az egyik gyárban ronggyá pofozták a munkások, mikor ráismertek. 

Hogy a megtorlás miért volt ilyen kemény, az még mindíg vitatott kérdés. Valószínû, hogy az elrettentés céljából tették ezeket az intézkedéseket. Ezért adhatta ki a császár azt az irányelvet Haynaunak, hogy minden tisztet, aki április 14 után harcolt a császárság ellen, azt ki kell végezni, hisz rájuk (a trónfosztás miatt) nem vonatkozik az alkotmányra tett eskü. 

Utolsó szó jogán: 

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. 
Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. 
Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. 
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. 
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt. 
Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek. 
Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata. 
Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett. 
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. 
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. 
Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. 
Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. 
Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. 

- Fotóalbum  -

- Jelenléti ív  -

 

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1