a (3)Szőllősi Atya halálának 15. évfordulóján a 10 órai szentmise keretében emlékeztünk. Sanyi’ bá sztorizott.

 

Nem vagyok egy Ciceró, de a Szőllősi Atyával eltöltött 30 év és 24 nyári táborban 11 nap (264 nap) összezártságában rengeteg emlék tornyosul agyamban, ezért kénytelen vagyok sillabuszt használni, mert gondolataim szétfolynának.

Közhely, hogy az idő megállíthatatlanul múlik, ez minden élőlény számára evidens. De, vannak olyan események, amikor az emberben mélyebben elgondolkodik ezen. Ilyen alkalom a Mindenszentek, amikor csapatszinten minden évben kimegyünk a temetőbe és megidézzük cserkész halottainkat. Ilyenkor egy-egy a síremléknél a rangidős cserkész néhány mondatban méltatja az elhunytat. A megemlékezést mindig Szőllősi atya sírjánál kezdjük, következik Péter bá, a szakácsunk, a boglárcsik lengyel professzor, Vörös Józsi Bá, rangidős cserkészünk, a, legfiatalabb, a 20 évesen elment Bianka végül csapatunk névadója Gaal Gaston. Ezen alkalommal, tavaly Tünde méltatta Feri bá földi tevékenységét és úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek közömbösen hallgatják mindezt. A beszéd után megkérdeztem: Ki ismerte életében Feri ’bát. Tündén és rajtam kívül senki sem. Egyik cserkész megjegyezte: „Én 3 hónappal később születtem, mint amikor meghalt.” És akkor rádöbbentem, hogy csak néhányunk tud felidézni Feri ’bá munkásságából, amit most röviden megosztok Önökkel.

Amikor 1985-ben Boglárra kerültem a Jankovichi kápolnában találkoztam vele először. Majdnem 90 fokos szögben meggörnyedve, bottal közelítette meg a sekrestyét. 64 éves volt, mint én most. 1992-ben a második nyári cserkésztáborban, Zádor völgyben (Bakony) elsőnek próbálta ki a kötélpályát. Az általa alapított cserkészcsapat az élete utolsó órájáig erőt biztosított számára. Legendás mondása: „Ha virrad, ha nem, szombat cserkészet”

Az újkori cserkészmozgalomban (1990-től) 24 nyári nagytáborban, mint szervező és szponzor tevékenykedett. Mindenben Ő volt a legjobb: legyen az népdaltanítás és éneklés – neki könnyű volt az abszolút hallásával. Csomózásban is verhetetlen, de át is tudta azt adni ezen ismereteit. Táborhelyre érkezvén, amíg a lepakolás folyt eltűnt. Ilyenkor körbejárta a környéket és a latrinának keresett megfelelő helyet. A nap végére elkészítette a 3 ülőhelyes klozetot, úgy hogy az ülőke és a lábtartó szögbe állva a legkisebb és a legnagyobb embernek is kényelmes legyen, mindezt szeg nélkül, spárgával rögzítve. Minden táborozás előtt kijelentette: „Gyereket itthon nem hagyok azért, mert nincs rávalója”

Sokan nem tudják, Feri ’bá kiválóan hegedült és színészi tehetsége felejthetetlen. Különösen a cigány dialektusa kápráztatta el a halhatóságot, mindenki fuldokolva nevetett.

Trabantjának hangja, annak fémes duruzsolása, követhetővé tette mozgását. Padlógázzal közlekedett. Ez egyszer vesztét is okozta. Fonyód belterületén 80-nal bemérték. Nem véletlen folytán, nem a szabálysértési ea., hanem az osztályvezető előtt kellett színt vallania. Szánta-bánta tettét és az oszt. vezető kompromisszumot ajánlott. Ha megkereszteli a fiát, spongya rá. Atya: „Itt a kezem”.

A potentátokkal mindig szót értett, legyen az polgármester, erdész-vadász, avagy nagyhatalmú ÁNTSZ-es. Tisztelettel, alázattal sztorizott velük, ha kellett udvarolt. A misék előtt és után öreg asszonyoknak oda-odaszúrt, de ők ezt ki is provokálták tőle és büszkeséggel viselték el.

A legemlékezetesebbek a táborhely szemlék volta Atyával ezekből néhány:

A 90-es évek végén Salgótarján belterületén a rendőrök 90-nel lemeszeltek minket, mert Atya misére haza akart érni.  Feri bá teljes cserkésztiszti díszben ült az anyós ülésben.  Kérdi a biztos tőlem: Az urat hogy szólíthatom?  „Tábornok Úr!” „OK. Viszlát”

Magyaregregyen a plébánián éppen vendég fogadásra készülődtek, mikor négyen betoppantunk a helyi plébánoshoz. Nem akartunk alkalmatlankodni, ezért gyorsan távoztunk. Atya bent búcsúzkodott, mi az utcán vártuk. A falu bolondja oda ólálkodott hozzánk és megkérdezte, hogy ki van bent. Mondtuk: „A püspök”. Mire az Atya az utcára ért nagy tömeg állta körül. Nem tudta mire vélni a dolgot, csak a kocsiban árultuk el a sokadalom okát.

Táborhelyszemle Szulokban. A helyi vadász ebédre invitált négyünket Nagyböjt egyik péntekén.  Vaddisznó pörkölt a 2. fogás valami tésztával. Tündével szemérmesen egy kis tésztát zafttal, Atya felnőtt adag hússal. Hazafelé az autóban az Atyát kérdőre vontuk.  „Más asztalánál szabad” és elmesélte, hogy fiatal korában hogy trükköztek ezzel.

Számos műemlék épület őrzi keze munkáját az egyházmegyében, mert ügyes kezű ezermester volt, sőt a disznóöléshez is értett. Egy alkalommal a boglári templom tetején bádogot javított, nyári rekkenő hőségben, mikor a helyi temetkezési vállalkozó az utcáról felkiált: „Atya! ¼ 4. 3-kor temetés!” „Majd megvár”.

Szőllősi Atya kitűnő szónok volt. 3-4 percben összefoglalta gondolatait, hallgatóit lebilincselte. „Egyszer 5 percig beszéltem, de az már legenda” - mondta.

A 2014 évi nyári tábort teljes mellszélességgel végigcsinálta, azonban október 23-ra összehívta a csapat tisztjeit és bejelentette: „Nincs tovább”. Én személy szerint blöffnek tartottam akkor. Karácsonyra hazaengedték a kórházból, a színdarabot megnézte, de a cserkészfarsangot már ágyban töltötte. Megrótt, hogy a bállal miért csúsztunk át a böjtbe, de az sem vigasztalta, hogy más szervezet is így járt. „Mit mondanak majd az emberek.” dünnyögött. Mikor megmondtuk, hogy a nyugdíjasok az ebédlőben ekkor báloztak, megnyugodott, mert a zenét onnan hallotta a plébánián.

Március elején, egy keddi napon magához kéretett, megkaptuk Bede Laci ’bá által elkészített cserkészotthon tervrajzait, amit 66 oldalon szignálni kellett. Beszéltünk a táborról és ígérte, hogy ad pénzt, de mivel 6 órakor angol vizsgám volt, azt mondta menjek vissza 9 órakor. Ekkor már Gárdos doktor nyitott ajtót, közölte Atyának erős fájdalomcsillapítót adott. Szerdán reggel Ervin atya küldött el. Csütörtök reggel meghalt.

Március 31.-én az alapítvány számláján megjelent 1 millió Ft, közleményben”táborozásra”.

Cserkész köszöntéssel búcsúzok Atya: „Légy résen!

Légy résen a Mennyország kapujában és tedd a résbe a lábad, hogy bejuthassunk hozzád, a Pokol kapujánál pedig azért légy résen, hogy ne kerülhessünk mögé.

A fentiek lehet, hogy megtörténtek, de lehetnek a fantázia terméke is, mindenki választhat.

- Fotóalbum -

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1