logoZoli és én a 29-ik állomáson voltunk.10-re kellett odaérnünk,de mi olyan negyed körül ott voltunk már.Míg a Zoli a Putkával elment felvenni a kis túlélőcsomagot,addig én a mentőseinkkel beszégettem, mivel a mi állomásunkon voltak. Nagy meglepetésre 2 futó jóval a kiszámított idő előtt elfutott az állomásunk előtt. És nem tudtunk nekik semmi frissítőt adni.

10 körül Matyi és Anna ellátogatott hozzánk.Segítettek az előkészületekben.Sokáig egyáltalán nem jöttek a versenyzők,majd szépen lassan elkezdtek megérkezni.Zoli eléjük futott,hogy megérdeklődje mit szeretnének,addíg mi megfogtuk azokat és mikor odaértek márcsak inniuk,enniük kellett.Persze azért nem mindig vállt be ez a taktika.Eközben mi nagyon jól szórakoztunk,a 3 mentős közül az egyik sokáig beszélgetett velünk,vicceket mesélt,nagyon jó fej volt.A Zolival nagyon egy húron pendültek. Szépen minden úgy történt, ahogy kellett.4 körül elfogytak az egyéni futók,ekkor megérkeztek az állomásunkra a többi állomásról való cserkészek.Feldobták a hangulatot.Olyan 6-kor elmentek haza közülük csak Peti és Dóri maradt végig velünk.Már nagyon vártuk a hét órát,hogy elinduljanak a váltófutók és végre pihenhessünk egyet.Fél nyolc helyett fél tízre végeztünk az összepakolással,és egyéb mindennel. Mikor hazaértem gyors fürdés és alvás következett,gondolom ezzel nem vagyok egyedül. 
Nagyon örülök,hogy jelentekeztem rá,mert nagyon jól éreztem magam.Jó állomás voltunk. 

Boskovics Réka

- Fotóalbum -

- Jelenléti ív -