Tenkes napok

Csapatunk 15 lelkes tagja vállalta a nem túl rövid ideig tartó, alapos felkészülést a siklósi Tenkes Napokra. Ez abból állt - Mármint a felkészülés - hogy megnéztük a Tenkes kapitánya c. filmet, megtanultuk a hozzá kapcsolódó 7 db A/4-esoldal kérdést és próbáltuk memorizálni a Rákóczi szabadságharc főbb dátumait.

Szept. 26-án fél négykor indult Tündivel egy kisebb csapat ( Orsi, Móni és Kálmi) Kaposvárra. Elég gyorsan odaértünk...( útközben többször is hálát adtam annak, aki a biztonságiövet kitalálta) A Tesco parkolójában találkoztunk Zolival és mivel tőle megtudtuk, hogy a többiek még csak Lellén vannak, bementünk a hipermarketbe egy kicsit körülnézni. Nem kis feltűnést keltve az egyenruhánkkal. Jól kihasználtuk az ingyenes kóstoló nyújtotta lehetőségeket, vagyis megpróbáltunk minél többet enni az 1 négyzetcentiméter alapterületű, 0.5 mm vastagságú vajkrémmel megkent kenyérkockákból. Akik pedig ezt osztogatták megjegyezték, hogy milyen "jófejek" vagyunk. A dicséretnek pedig az lett a következménye, hogy Tündi vett egy doboz vajkrémet (hagymásat), amit aztán a májkrém alá kent, és úgy ette a szenyóját amihez kávé, tea és tej keverékét itta. Hát gyomra az van! A többiek nemsokára velünk együtt élvezhették a Tesco parkoló kényelmét, ugyanis ők is megérkeztek. Néhány kisebb helycsere és szerelvényigazítás után ismét folytattuk utunk Siklós felé. Mi öten lányok együtt utaztunk. Szigetvár közelében megálltunk a magyar-török emlékműnél csinálni néhány képet. Itt a fiúk megelőztek, de beértük őket egy benzinkútnál. 20.00-ra odaértünk Harkányra, ahonnan elvileg a portya indult volna, de mivel már nem voltak kinn az állomások, nem kellet végigmennünk. Innentől fogva a hangulatunk is jobb lett, énekeltünk mindenfélét az István, a királytól fogva az Egészséges fejbőrig. Siklós városába érkezve megállapítottuk, hogy meglehetősen sok cserkész jött el, ugyanis az egész városben egyenruhában rohangáltak. Lejelentkeztünk a cserkészotthonnál és elfoglaltuk szállásunkat a Batthyány Kázmér Általános Iskolában. Egy fél óra elteltével a vezetőségi gyűlés kezdődött, ahol megtudtuk, hogy a tábortűzhöz nekünk kell megcsinálni " A harcmodor fejlődése az őskortól napjainkig" c. jelenetet. A renedelkezésünkre álló időhöz képest nagyon jól sikerült. Takarodóra 11- kor került sor, de mi ébren maradtunk, hogy jelmezeinket befejezzük és gyakoroljunk a szópárbajra. Fél 2 körül kerültünk a hálózsákunkba. Másnap ébresztő 7 órakor volt. Szerencsére itt nem szokás a reggeli torna. Evés után felpakoltuk az aznapra szükséges cuccainkat (csajka meg ilyesmi) ezután 4-es sorokban, elvileg lépéstartással elindultunk Siklós várába. Az egészben csak az volt a vicces, hogy még a habtestünk vezetője sem tudta potosan az utat. Ebből egyenesen következik, hogy kétszer is eltévedtünk.És most az egyszer nem mi miattunk!!!! Mire odaértünk persze már elkezdődött a program. Hely nem volt túl sok, de mi kerestünk-és találtunk. A műsorban egy öregcserkész mesélt érdekes dolgokat az életéről. Ezután pedig elkezdődött a csapatok bemutatkozása amit játékok tettek színesebbé. Úgy gondolom, hogy a mi műsorunk biztosan benn volt a legjobb 10 között. Du. 1 óra körül ebédeltünk a várfalon belül- magunkon kívül. Ugyanis a programok kicsit csúszással kezdődtek és mi már nagyon be voltunk sózva a harcra. De ez előtt még egy vetélkedőt rendeztek az őrsök között. Aztán megírtunk néhányan egy tesztet, hogy rangot szerezzünk mgunknak, elég jól sikerül, 2 ezredesünk, 3 századosunk és egy tizedesünk lett. Maga a harc 3 órakor kezdődött. A szabályokat rajtunk kívül nemhogy a többi csapat, de még a szervezők sem értették. De ennnek ellenére nagyon izgalmas volt. Sajnos a 15. őrsből (ami mi voltunk) 3 ember is árulónak bizonyult és átálltak a labancok oldalára. A mi feladatunk a főhadiszálllás védelme volt, de ezt kb. csak fél óráig csináltuk, mert utána elkültek minket a kesztyűműhelybe. Odafelé elég gyorsan futottunk, mert minden bokorban labancok leskelődtek ránk. A siófoki KCS- k varrták az utánpótlás "fegyvereket". De azért mi is besegítettünk nekik látva az iszonyatos tempójukat... Egy rövid haditervmódosítás után kerülőúttal mentünk vagyis rohantunk vissza a főhadiszállásra. De az addigra már beköltözött a várba, így hát oda vittük a kesztyűket. Ezután pedig mindenféle feladatokat oldottunk meg. Az ostromnak 8-kor lett vége. Visszamentünk a suliba, ott átöltöztünk népies ruhába és visszaindultunk táncházra, ami előtt még egy koncert is volt. A várban vacsiztunk nagyon finomat, de azt már nem tudom, hogy mit. Moldvai táncokat tanítottak nekünk és a többi cserkésznek. Éjfél felé hazaindultunk a szállásunkra és megelehetősen gyorsan elaludtunk. Az utolsó nap viszonlag korán keltett minket Viktor trombitálása, mert a szentmise 9- kor kezdődött a vár udvarán. 1- órával később kopjafaállításra került sor. Itt hagoztak el az eredmények is. Mi nem nyertünk sajnos semmit. Vagyis de! Egy nagyon jó élményekkel lettünk gazdagabbak. Ezért szeretnénk megköszönni a csapatunk vezetőségének, hogy anyagiakban és erkölcsben is támogattak!

- Fotóalbum -