2003.04.26-án este 6-órakor a Kilátódombon a csapat megtartja hagyományos Föld-napi szemétgyűjtő akcióját!

A gyüjtésre minden érdeklődőt hívunk és várunk (szemeteszsákról, gumikesztyűről gondoskodunk)!

szemet

1970-ben tartották meg eloször a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédoinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szűkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt. A Föld napján való megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.

- Fotóalbum -

 

Elég szomorú, hogy eljutott a világ idáig! A Föld napját nem csak ünnepelni kell! Sokkal inkább egész évben úgy kell viselkednünk, úgy kell élnünk, hogy szukebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, fákat, madarakat, állatokat. Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Gondoljunk akár a televízióra, akár a rádióra, de nem is kell ilyen messzire menni, elég ha kimegyünk az utcára. Elegendo csupán levegot vennünk, körülnéznünk…mindenhol szemét még ott is, ahol nem kellene. Nyugodt lélekkel sétálunk el egy szemétkupac mellett mondván ez nem az én szemetem. Igen pénz beszél, kutya ugat alapon amíg a pénz többet ér egyeseknek a Földnél, addig lesz környezetszennyezés. Jogosan merül fel a kérdés: mit tehetünk mi „kisemberek”? Elterjeszthetjük ezeket az eszméket és megállíthatjuk ezt a pusztítást, ami ma jellemzo. A természetvédelem szükségessége mellett felhozott nem gazdasági érvek között, amelyek nem feltétlenül haszonelvuek, szerepel a Föld és az élovilág érzelmi és szellemi jelentosége, a természet nélkülözhetetlen volta a pihenéshez, továbbá az erkölcsi felelosség a következo nemzedék iránt, hogy megorizzük számukra is a Földet és annak természeti eroforrásait. (1980) A legfontosabb persze az, hogy ne csak beszéljünk ezekrol a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát.
/Magyar Ünnepek alapján írta: Óhidy Erika/

 

 

TÉNYEK

"Globális problémák"

Van valaki, aki még nem hallotta ezt a kifejezést, és nem tudja, milyen jelenségeket takar? Nem valószínű… Nem telik el nap, hogy ne hallanánk a problémakörről: nő a szén-dioxid kibocsátás, csökken a biológiai diverzitás, az ózonréteg vékonyodik, az üvegházhatás következtében változik a Föld éghajlata, a népesség riasztóan nő. Lassan már hozzászokunk, hogy szennyezett levegőről, mérgezett vizekről, kipusztuló állatfajokról, eltemetett mérgező hulladékokról, természeti csapásokról, éhínségekről tudósítanak bennünket nap, mint nap a médiák. Mindezek a tények korántsem olyan távoliak és megfoghatatlanok, mint amilyennek első látásra tűnnek:


Tudtad, hogy:

Szakértői becslések szerint évente a nemzeti jövedelem egytizedének megfelelően az a kár, amit a környezetszennyezés okozta megbetegedések, az ivóvíz és a levegő szennyeződése, az erdőpusztulás, a mezőgazdasági károk, épületek és gépek korróziója jelent.

Magyarországon évente 135ezer ember hal meg átlagosan. Egynegyedük a környezeti ártalmak áldozata az orvosi szakértők szerint.

A problémák illetve a környezetszennyezés okozója az emberiség mértéktelen fogyasztása. A világ energiafogyasztása 1980-1990 között 19.7 %- kal nőtt. Az észak- amerikai családokban általában 2,1 gyermek ugyanannyi energiát használ, mint 13 kínai gyermek.

Egy átlagos magyar állampolgár évente 2, 7 tonna kőolaj energiáját fogyasztja el.

Mosásonként 4 kg ruhával számolva, ha 90 C helyett 30 C-os vízben mosol, akkor amellett, hogy 4 tonnával kevesebb CO2-kibocsátást okozol, még 3,7 kW órát is megtakaríthatsz?!

500 luxos megvilágítási szint eléréséhez hagyományos izzólámpával 40 W/m, míg korszerű, takarékos izzóval csak 13-15 W/m energia szükséges?!

Folyóvizes mosogatásnál 40-50 l víz is elfogy, míg állóvizes mosogatás esetén (ugyanannyi edényhez) elég 20 liter is?

A gazdagabb országokban naponta 350 liter egy fő ivóvízfogyasztása. Olyan vidékeken, ahol közösségi víztartály, glóbusz van, a fogyasztás csak napi 20-70 liter, ez már a biológiai minimum határán van. A Földnek 80 országában 2 milliárd ember szenved krónikus vízhiánytól. Nemzetközi becslések szerint az évtized végére a vízfogyasztás elérheti a 18700 köbkilométert évente, amely huszada az összes elérhető édesvíznek.

A szőrmeipar 100 millió állatot használ fel évente. Felét vadon fogják, felét tenyésztik.


Egy bunda hány élet?

Medvebunda = 2 medve

Leopárdbunda = 6 leopárd

Fókabunda = 8 fóka

Kutyabunda = 12 kutya

Rókabunda = 18 róka

Perzsabunda = 36 újszülött bárány

Mókusbunda = 40 mókus

Nercbunda = 50 nerc

Csincsillabunda = 150 csincsilla


TÖRTÉNETEK

Az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) adatai szerint 1978-tól kezdve az Egyesült Államok nyugati területe felett évtizedenként 4-5 százalékkal csökken az ózontartalom. 1992 februárjában New England és Kanada fölött nagyobb klórkoncentrációt mértek, mint bármikor az Antarktisz felett. A Földön átlagosan évtizedenként 2,3 százalékkal csökken az ózon mennyisége. Magyarország felett tízévenként 1,7 százalékkal csökken az ózon koncentrációja az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.

A Nap energiáját legegyszerűbben vízmelegítésre lehet felhasználni. A lakóházak melegvíz-ellátását Cipruson 90 százalékban, Izraelben, 60 százalékban napenergiából fedezik. Ma már a passzív napenergia hasznosítás még a hidegebb éghajlatú vidékek (például Kanada) házainak fűtését is képes teljes egészében ellátni, miközben alkalmazásuk csak átlagosan 10 százalékkal drágább, mint egy hagyományos házépítésé. Ausztriában az éghajlati viszonyok alapján áprilistól októberig teljesen, de éves átlagban, 80 százalékban fedezni lehet egy család melegvíz-szükségletét.

A nagyfeszültségű elektromos vezetékek és a gyermekkori leukémia összefüggését 1979 óta vizsgálják az Egyesült Államok délnyugati részén. A gyermekkori rák, különösen a leukémiai aránya azoknál a gyerekeknél, akik a nagyfeszültségű vezetékektől 7-15 méternyire laktak, ötször nagyobb volt, mint a vezetékektől távolabb lakó gyerekeknél. Úgy találták, a mágneses mező gyorsítja a rákos sejtek növekedését, azon kívül a sugárzásnak kitett rákos sejtek 60-70 százalékkal ellenállóbbnak bizonyultak a test természetes védekezésével szemben, mint a "sugárzásmentes" térben növekvő rákos sejtek. A kapott eredmények azonban nem elég meggyőzőek.

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO becslése szerint 2000-re a harmadik világ nem öntözött termőföldjeinek csaknem kétharmada degradálódhat. 1,5 millió hektárra rúg az öntözés következtében szikesedő területek nagysága.

BIOECO-ház: a környezet és az élő szervezet kölcsönhatásán, az észszerűségen, a gazdaságosságon és a takarékosságon alapuló otthon, amely szokatlan megjelenésével inkább a természetbe, mint a szokványos, épített környezetbe illik. Igény szerinti méretben, a telekre gondosan tájolva készül a gúla alakú ház. Tartós, természetes, ember- és környezetbarát anyagokból, ilyen szerkezetekkel épül. Alapanyaga préselt, stabilizált vagy stabilizálatlan földtégla, a vályogtégla korszerű változata. A tető tökéletes hőszigeteléshez szükséges szerkezeti vastagságot fűtető adja. A déli oldalon a hőszigetelő üvegnél harmadával jobb, három rétegű üvegezés egyedileg a helyszínen készül. A napfénynek több mint kétharmadát beengedi, és az üvegházhatás folytán a hőt benn tartja. Az üvegfelületen bejutó napenergia a boltozatot, a kavicsfeltöltéseket és a tetőkert földjét melegíti. Akkora hőmennyiséget raktároz, mi csaknem kétharmadéval csökkenti a fűtésre felhasznált energiát. Minden évben két, két és fél hónappal rövidebb ideig tart a fűtési idény, mint a hagyományos épületekben. A szellőzést a természetes, gravitációs lécsere működteti. A BIOECO a vízzel és a szennyvízzel is a hagyományostól eltérően bánik. A vizes szerelvények közel vannak egymáshoz, így a drága, de tartós rézcsövekből sem kell sok. A vizet teljes egészében napenergia melegíti. A pótlólagos melegítésre szolgáló elektromos fűtőbetétet csak ritkán kell bekapcsolni. A vízöblítéses vécét száraz komposztáló envécé helyettesíti. A folyékony szennyvíz (fürdő-, mosó-, mosogatóvíz) egy 10 négyzetméteres élő nádtorlaszon megtisztul, és alagcsöveken elszikkasztva a kerti növényeket látja el vízzel. Lőrincin, Gyűrűfűn és dinnyén is építetten már Bi-Öko házakat.

Langenhagenben, egy német városkában lecserélték a közvilágítás hagyományos izzóinak 95 százalékát energiatakarékos lámpára. A 8500 új lámpával egy év alatt 3,2 millió kilowattórát takarítottak meg. 2416 tonna szén-dioxiddal kevesebb szennyezte a légkört, és megtakarították a villanyszámla nagy részét is.

1960 óta az Aral-tóban a vízmennyiség 75 százalékkal csökkent. A halfogás megszűnt, a környező mezőgazdaság összeomlott.

Az Amerikai Egyesült Államokban évente 18 milliárd papírpelenkát dobnak a szemétbe. Angliában évente félmillió tonna papír zsebkendőt, törülközőt, vécépapírt és naponta 9 millió papírpelenkát dobnak el. Csak a nagy-britanniai gyerekek pelenkái (azok cellulóz igénye) miatt évente 7 millió fát kell kivágni. Az elhasznált eldobható pelenka tartalma egyebek között több száz féle vírus.

A Föld lakosságának 45 százaléka városlakó. Közülük 600 millió ember lakóhelyén a kén-dioxid-szennyezés meghaladja a megengedett értéket, 1,25 milliárd pedig olyan helyen él, ahol a porszennyezés elviselhetetlen. Nagy-Britanniában minden hetedik iskolás gyógykezelés alatt áll légzési zavarok miatt. A közlekedés közvetlen egészségi következményei: a hörgi asztma 16 év alatt ötszörösére, a tüdőrák 3,7 szeresére emelkedett.


TÉMÁK


Az újrahasznosítás előfeltétele, hogy már keletkezésükkor gyűjtsük a különböző szemétféleségeket. Igazi értéke csak a külön gyűjtött , tiszta, egynemű anyagoknak van. Az újrahasznosított termék előállítása kevesebb energiát és kevesebb nyersanyagot igényel. Ennek során kisebb a légszennyezés, a vizek és atalaj szennyeződése, valamint kevesebb hulladék képződik

 

Papír

A vadonatúj papírlapok sok fa élete árán születnek és gyártásuk jelentő vízszennyezéssel jár. Amíg a farostokból tiszta cellulóz lesz, rengeteg víz, energia és vegyszre fogy el.Minél fehérebb a papír, gyártása annál nagyobb mértékben károsítja a környezetet, mert apapírt általában klórral fehérítik egy kilogram hagyományos papír gyártásához 2,2 kilogramm fa, 350-700 liter víz és 8 kilowattóra energia kell.A hazai fejenkénti papírfogyasztás 35 kilogramm évente. A Greenpeace nemzetközi szervezet adatai szerint a papírgyártáshoz 2000 vegyületet használ az ipar, , további ezrte pedig a nyomdaipar A környezetbarátnak nevezett szürke papír olyan papír, melynek gyártása folyamán a víz 90%-a körfolyamatban mozog. Az újrapapír vagy más néven újrahasznosított papír annyiban különbözika a környezetbarát papírtól, hogy szélesebb körű felhasználása érdekében színtelenedik. Ehhez vegyszereket használnak, festéktartalmú szennyvíz is keletkezik, tehát kevésbé környezetbarát.

 

Üveg

A természetben nem bomlik le, legfeljebb összetörik.ezért csak akkor környezetbarát, ha a gyártási folyamatba visszaforgatjuk. Gyártása elég költséges, de egy-egy átlagos üveg 45-50 alkalommal újratölthető. Az energiamegtakarítás 80%-os.

 

Fémek

Néhány fémből , a jelenlegi felhasználás mellett, illetve takarékosabb felhasználás esetén az alábbi tartalékaink vannak:

Cink: 21-47 év

Ón: 31-46 év

Réz: 35-60 év

Vas: 216-268 év

Alumínium: 1194-1628 év

Az aluminium könnyű, alaktartó, jó hő és elektromos vezetőképességű, korrózióálló, könnyen megmunkálható, sok célra használható fém.Gyártása során azonban minden tonna timföld előállítása közben legalább egy tonna veszélyes hulladéknakszámító vörösiszap keletkezik, mely itthon a veszélyes hulladékok 56 százalékát képezi.Mindezek mellett az alumíniumgyártás közismerten igen energiaigényes folyamat.1990-ben a világ aluminiumkohászata 280 milliárd kilowattóra áramot fogyasztott.

 

Műanyagok

A Műanyagipari Kutatóintézet adatai szerint Magyarországon az egy lakosra jutó műanyagfelhasználás 1970-ben 13 kilogramm, 1980-ban 34 kilogramm, 1989-ben 45 kilogramm volt. A hőre lágyuló műanyagok, mint a ploietilén, a polipropilén(PP), a ploisztirol(PS), a polivinil-klorid vagy a polietilén-tereftalát(PET) újrahasznosíthatók. A műanyagok többsége azonban neezen bomlik le, a lerakóban évekig évszázadokig állnak változatlanul. A műanyagokban különféle veszélyes és kevésbé veszélyes anyagok is vannak.Ezek lehetnek antioxidánsok, stabilizátorok, színezők, égésgátló anyagok, habosítók és még folytathatnánk a sort. Használat közben e segédanyagok némelyike kilpéhet a műanyag szerkezetéből és károsan hathat környezetére , illetve ezek egy része beleoldódhata műanyagban tárolt élelmiszerbe.