Nógrád Megyei Hírlap cikke a táborunkról:
2002.07.16. 

MEGYEI KÖRKÉP
„Emberebb embert, magyarabb magyarrá!”



Inászó környékét tíz napra valósággal megszállták a balatonboglári cserkészek. Aki erre jár, azt láthatja, hogy a 622. számú Gaal Gaszton cserkészcsapat tagjai az elmúlt évek táborozásaiban szerzett tapasztalatokra építve olyan példás rendű és tisztaságú tábort építettek maguknak, hogy abban a legfigyelmesebb szemmel fürkésző sem talál hibát. 

„Fogjuk meg egymás kezét, gyerekek ” – egyik program a drogmegelőzésről szólt

A táborkapunál lévő hirdetőtáblán kifüggesztett napirendből még azt is megtudhatjuk, hogy hétfőn akadályverseny, Karancs-hegyi kirándulás, salgótarjáni strandolás és népi játékok szerepelnek a programban. A szolgálatos őrsnek egész napi elfoglaltságot jelent a közel hetven fiatal és idősebb cserkész ellátása. Mondhatni, katonás a körletrend és a konyhasátorból jövő illatok finom ebédet sejtetnek. 
Ezt erősítik meg a katlanok körül szorgoskodók, az 54 éves Németh János és a 62 éves Nagy István, akik ebédre sertésszeletet készítenek hentes módra, spiráltésztával és süteményt. A honvédségtől kiselejtezett gulyáságyúk megállás nélkül pöfékelnek, hogy folyamatosan legyen meleg víz. A polgárvédelem által biztosított nagy katonai sátor alatt ottjártunkkor a drogmegelőzésről tartottak előadást a budapesti Válaszút Alapítvány aktivistái, Tóth István és Cengraf Károly, akiket nagy figyelemmel hallgattak a tábor lakók. 
Az inászói cserkésztábor nemzetközinek is mondható, mert itt van Kárpátaljáról az 1993-ban alakult beregszászi cserkészcsapat öt tagja, Barna Júlia őrsvezető és társai Győrffy Ágnes tanár kíséretében. A fiatal cserkésztiszt hölgy örömmel újságolja, hogy 1994 óta együtt táboroznak a balatonbogláriakkal és a közös táborozás élménye felejthetetlen volt eddig is számukra. 
A tizenhét éves Somogyi Vilmos két fiú és három leány társával a Vajdaságból érkezett, Nagybecskerekről, ahol félszáz cserészből áll a csapatuk. Az elmúlt évi Kárpátia cserkésznagytáborban ismerkedtek meg a bogláriakkal és azóta erősödik a kapcsolatuk. 

Estére csípős lecsó készül, persze csak a nagyoknak



A boglári Csobor Tünde informatikus mérnök, segédtisztként szolgál a táborban és nyolcadikos korától tevékeny résztvevője a cserkészmozgalomnak. A felügyelete alatt álló lányok, Kázmér Zsuzsanna, Varga Georgina és társaik már sok nyári tábort megéltek és nagyon jól érzik magukat Salgótarján környékén. 
Visnyei Tibor élelmiszeripari mérnök cserkésztisztként szolgál a boglári cserkészcsapatban és arról tájékoztat, hogy a megalakulásuk óta több nyári tábort szerveztek országszerte és megfordultak a felvidéki Egyházfán is. Most jól érzik magukat Inászón. A tábor fő célja megegyezik a cserkészmozgalom céljával, amelyet gróf Teleki Pál a harmincas években úgy határozott meg, hogy „Emberebb embert, magyarabb magyarrá!” 
Ez úgy valósul meg a boglári cserkészcsapatnál, hogy minden nyári táboruk környékén megnézik a magyar történelem erre a tájra vonatkozó dolgait és kemény nevelési elveket igyekeznek a tábor életében alkalmazni. A gyerekeket gondolkodó, véleményt alkotó emberré igyekeznek formálni és a természetismeret, a cserkésztudás, a magyarságismeret a gyakorlatban kerül itt megvalósításra. 
A boglári cserkészcsapat parancsnokhelyettese Pauer Sándor pénzügyi közgazdász arról tájékoztat, hogy a táborlakók fele lány. Ők is részesei minden feladatnak, még az éjszakai portyázásnak is. Az ő cserkésztörténete úgy kezdődött, hogy 1988-ban a lánya Veszprémben részt vett egy titkos cserkésztáborban, ahol felavatták. A következő évben ezt elmondta a balatonboglári plébánosnak, Szőllősi Ferenc atyának, hogy van már egy cserkész, csak nincs csapat. „Akkor létrehozzuk” – mondta az atya és elküldte őt egy pár társával a németországi Eisbergbe egy cserkésztiszti táborba. Akkor még csak reménykedtek abban, hogy életképes lesz a cserkészet. 

Bannerek

nea

me

bethlen

nca1

      tesco