logoVirágvasárnapi Istentiszteleten vettünk részt az Evangélikus templomban

/Az Istentiszteletet az MTV1 és MTV2 csatornák élőben közvetítették./

Az igét Aradi György lelkész hírdette.
- Fotóalbum -

Húsvét Virágvasárnap - az ünnep története: Virágvasárnapon - az idén március 20-án - kezdődik a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete, a nagyhét.

Az ünnep a bevonulásra emlékeztet: Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászka-vacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, melyen még nem ült ember, majd ezen a szamárcsikón vonult be Jeruzsálembe.

A nép ujjongásának közepette pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről. Erről a diadalmas bevonulásról mind a négy evangélium megemlékezik.

Az egyházi liturgiában már az első századoktól fogva gyökeret vertek a jeruzsálemi bevonulást felelevenítő szertartások. 400-ban ünnepi menetben vonultak a hívek pálmaágakat lengetve az

Olajfák-hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a XI-XII. században Rómában is szokásba jöttek a virágvasárnapi szertartások. A hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal hozták összefüggésbe.

Azokban az országokban - mint hazánkban is -, ahol ritka a pálma, helyette barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap. A megszentelendő barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor. Egyes helyeken a harangozó feladata a begyűjtés, máshol lányok, legények és gyerekek szedik a fűzfabarkát.

A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisében ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Szent Máté evangéliumából. A megszentelt barkát elégetik a következő év hamvazószerdája előtt, és ezzel hamvazza a pap a híveket.

A szentelt barkához országszerte számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyeljük egy szemét, az megvéd a betegségektől, főleg a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad a házba bevinni, mert akkor nyáron sok légy lesz. Ezért a barkát a padlásra, ablakba, házereszre akasztják, ám néhol papírba csavarva mégis beviszik. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken viszont, például Gyimesben csak a szentelt barkát lehet bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullnak a csirkék és egyéb aprójószágok.

Virágvasárnapi szokás több palóc községben az úgynevezett kiszehajtás, azaz a tél temetése. A lányok egy szalmabábut női ruhába öltöztetnek és körülhordozzák a faluban.

Azután levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.

Virágvasárnapon tilos a munka, s főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor jó elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1