logo

Petőfi Sándor - 15-DIK MÁRCIUS, 1848

      Magyar történet múzsája, 
      Vésőd soká nyugodott. 
      Vedd föl azt s örök tábládra 
      Vésd föl ezt a nagy napot!
 

 

 Nagyapáink és apáink, 
 Míg egy század elhaladt, 
 Nem tevének annyit, mint mink 
 Huszonnégy óra alatt. 
       
Szabad sajtó!... már ezentúl 
 Nem féltelek, nemzetem, 
 Szívedben a vér megindul, 
 S éled a félholt tetem. 
       
  Ott áll majd a krónikákban 
  Neved, pesti ifjúság, 
  A hon a halálórában 
  Benned lelte orvosát. 
       
 Míg az országgyűlés ott fenn, 
  Mint szokása régóta, 
  Csak beszélt nagy sikeretlen: 
  Itt megkondult az óra! 
       
  Tettre, ifjak, tettre végre, 
  Verjük le a lakatot, 
  Mit sajtónkra, e szentségre, 
  Istentelen kéz rakott. 
       
  Magyar történet múzsája, 
  Vésd ezeket kövedre, 
  Az utóvilág tudtára 
  Ottan álljon örökre. 
       
       
      Pest, 1848. március 16.

 

 Petőfi Sándor - A szájhősök

Meddig tart ez őrült hangzavar még?
Meddig bőgtök még a hon nevében?
Kinek a hon mindig ajkain van,
Nincsen annak, soha sincs szivében!
Mit használtok kofanyelvetekkel?
Évrül évre folyvást tart a zaj,
És nem ott-e, a hol volt, a nemzet?
Nincs-e még meg minden régi baj?

Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval
Az időt így elharácsoljátok;
Várva néz rég s olly hiába néz az
Isten napja s a világ reátok.
Nyujtsátok ki tettre a kezet már
S áldozatra zsebeiteket,
Tápláljátok végre a hazát, ki
Olly sokáig táplált titeket.

Áldozat s tett, ez a két tükör, melly
A valódi honfiút mutatja,
De ti gyáva s önző szívek vagytok,
Tettre gyávák s önzők áldozatra.
Hiszem én, hogy mint a fák tavaszszal,
Megifjodnak a vén nemzetek,
De ti hernyók új lombot nem adtok,
Sőt a régit is leeszitek.

S oh mi vakság! fölemelte még a
Népszerűség őket paizsára,
Az elámult sokaság, miképen
Megváltóit, karjaiba zárja.
Megváltók? ők a hon eladói,
Elveszünk ez ordítók miatt...
Rólok tudja ellenünk, hogy félünk,
Mert a félénk eb mindég ugat.

Én ugyan nem állok a sereghez,
Melly kiséri őket ujjongatva,
És ha egykor közibök vetődöm,
Nem egyébért lépek e csapatba,
Csak azért, hogy fölfordítsam majd ez
Ál nagyok győzelmi szekerét,
S haragomnak ostorával vágjam
Arczaikra a bitó jelét.

Szatmár, 1847. augusztus

- Fotóalbum -

- Jelenléti ív -

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1