teleki

1879. november 1-jén született 

Erdélyi nagybirtokos. Gyermekkorát javarészt Szatmár megyében töltötte. Nemzetközi hírnevű földrajztudós, jeles professzor lett a 2 világháború között, kimagasló képességű államférfi (2szer miniszterelnök). 
1913-1922-1925: az MTA tagja. 
1903: egyetemi tanulmányai után doktorátusi és a földrajzi tanszéken egyházi gyakornok. 
1905-10, 1915-18: alkotmánypárti képviselő. 
1909-13: Földrajzi társaság igazgatója. 
1910-23: Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, majd alelnöke. 
1909-ben felfigyeltek munkásságára. 
1914: Egyesült Fajegészségügyi Bizottság. 
1917: Népesedés Politikai Társaság és az Országos Had Hivatal elnöke. 
1918-19: Területvédő Liga elnöke. 
1919. máj. 3.-aug. 12: külügyminiszter. 
1922: MCSSZ vezetője, de egy év múlva betegség miatt lemond. 
1933: a gödöllői jamboree vezetője és főparancsnoka volt. Hosszú éveken át tanított, de nem nevezhető pedagógusnak. Telekinek nemzetnevelő szerepe volt. 
1941. tavaszára kilátástalanná vált az ország politikai helyzete. A németek kötelezték a magyar kormányt, hogy támadják meg Jugoszláviát. Magyarország a németek mellett állt volna. Teleki ebbe ne megyezett bele, ezért a németek 1941. ápr. 3-án kivégezték halálat öngyilkosságnak álcázva.

A Teleki szobor

teleki bb2teleki bb3

Ünnepélyesen felavatták Teleki Pál szobrát Balatonbogláron, a római katolikus templom kertjében a néhai miniszterelnök halálának 63. évfordulóján szombaton. A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá.

"Halálát manapság a szemben álló oldal politikája kudarcának, vagy jobbik esetben állítólagos bűnei beismerésének és azok önként kiszabott büntetésének minősíti, valójában azonban tette tiltakozás volt a náci erőszak ellen" - mondta Csicsery-Rónay István, a szoborállítást kezdeményező Teleki Pál Emlékbizottság ügyvezető elnöke a több száz fős hallgatóság előtt a szobor ünnepélyes felavatásán szombaton, Balatonbogláron

Közölte: "az elmúlt hetekben példátlan lejárató hadjáratnak voltunk tanúi". Taps fogadta azt a gondolatát, hogy őt mindez az 1947-es népbírósági módszerekre emlékeztette. Csicsery-Rónay István azt mondta, hogy Teleki Pál élete végéig kivédte a német megszállás fenyegetését, miközben Magyarország a külföldi zsidóság menhelye lett, a "Lengyelországból és Franciaországból is idemenekülő zsidóságé".

Teleki Pál "korszakos életművének" az az üzenete, hogy a magyarság és az európaiság egymástól elválaszthatatlan - jelentette ki Hámori József akadémikus, a Magyar Örökség-díj Bizottság elnöke.

Közölte: Teleki Pál a független Magyarország európai jellegét mutatta ki azzal, hogy 1939-ben nem engedte át a német csapatokat Lengyelországba. A szoboravatás szimbólum, egy értékrend melletti szimbólum - mondta az akadémikus. Grzegorz Lubczyk volt magyarországi lengyel nagykövet lengyelül és magyarul is elmondott köszöntőjében arról szólt, hogy Teleki Pál a háború előtti magyar-lengyel barátság jegyében hirdette, hogy Magyarország nem vehet részt semmilyen Lengyelország elleni katonai akcióban.

"A szobor hányatott sorsa után Balatonboglárra érkezett, ahol szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel fogadjuk" - mondta Kovács Miklós polgármester. Balatonboglár ma tudja a dolgát, elődjei példáját követve kíván cselekedni, mint ahogy 1939-ben is tudta a dolgát, amikor nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül fogadta be a menekülteket - jelentette ki.

"E szobor itt marad az idők végezetéig", és ha később a Sándor-palota mellett felállítják Teleki Pál szobrát, Budapest másolatot készíttet majd magának - tette hozzá a polgármester. Rieger Tibor ülő alakos bronz szobrát Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az emlékbizottság védnöke áldotta meg. 

Felolvasták a Budapest Galéria zsűrijének véleményét is, amely szerint "kivételesen kifejező, kitűnően komponált emlékszobor, mély empátiával és finom mértékkel ragadja meg a szoros lelkiismerettel élő ember vívódását követő döntés pillanatát, az ország és a saját becsületéért hozandó életáldozat felajánlásának momentumát".

Az ünnepség koszorúzással zárult, a szobornál elhelyezték a két fővédnök, Mádl Ferenc jelenlegi és Göncz Árpád volt köztársasági elnök, továbbá a lengyel nagykövetség, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Teleki-család, valamint más egyesületek és szövetségek koszorúját.

A szobrot a Teleki Pál Emlékbizottság eredetileg a budai Várban tervezte felállítani, de a Fővárosi Közgyűlés ehhez nem járult hozzá. (2004.04.03. MTI)

Dr. Kádár László: A geográfus Teleki Pál

Bakos István: Emlékbeszéd Teleki Pálról és szobrának balatonboglári felállításáról

Független Újságírók Szövetsége: Megölték-e Teleki Pál magyar miniszterelnököt?

sik

Született: 1889-ben Budapesten. 
Gödöllőn lakott. Apja ügyvéd volt.

1898-tól a budapesti piarista gimnáziumban tanult. Még nem volt 14 éves, amikor felvételét kérte a piarista rendbe. 
1910: elvégezte a budapesti bölcsészkar latin-magyarszakát. 
1910: ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tett. 
1911-29: a piarista rend pesti gimnáziumában tanított. A Szegedi egyetem irodalomtörténeti szakán folytatta a tanulást. 
1945: Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 
1947: magyar piarista rendtartomány vezetője lett. Az ekkori években államosították az egyházi iskolákat, leépítették a szerzetesrendeket. Az ötvenes években karácsony és húsvét előtti hetekben tartott vallási témájú előadásokat. 
1963-ban hosszú betegeskedés után 75 évesen halt meg. 
Véleménye szerint a nevelés legfőbb célja a jellemes személyiség kialakulása. A jellemnevelésnek egy idő után ösztönössé, azaz önneveléssé kell alakulnia.

„Nekünk nem katonákat kell nevelnünk…hanem elsősorban jó magyarokat, jó keresztényeket, egész embereket.” 

Jellemnevelés: értelmi nevelés + gyakorlati nevelés.

Az acélember
(Ének a sürgönypóznáról)

Sík Sándor

Áll, egyenesen, egymagán
Az acélember a hegy homlokán.

Széttárva karcsú, hosszú karjai,
A kábelek kígyóit tartani.

Nem görnyedez és nem erõlködik:
Áll és feszül és hordja terheit.

De hûvös feje túl a drótokon
Hosszasan elnéz a nyúlós utakon.

Lát, embereket és országokat,
Bolond és keserû látásokat:

Az éhes ember néma ráncait,
Dokkok penészes árusáncait,
Országhatárok ingatáncait,

És hall, hazug és gyilkos hangokat:
Borhõsöket, barátokat, bankokat,
És népgyûléseket és tankokat.

Az eszme önmagára-lázadását,
A forradalmak bárgyú körfutását,
Az örülések örörk újulását.

A föld reng és ég a szemhatár,
Az acélember néz és konstatál.

Áll és szótlan égfelé feszül:
Hordja a kábelt rendületlenül.

S ha olykor egy-egy holdas éjszakán
Ráül terhével a szörnyû magány,

S a látomások emlékeitõl
Dereka már-már megroppanni dõl:

Ilyenkor elég egy szempillantás:
A szomszéd hegyen egy másik óriás,

A harmadik ormon a harmadik
Hordozza látomása titkait.

Egy pillanat, egy közös rezzenés:
A három acélember összenéz.

Testvér, -mondja az acélpillanat-
Tudom: gyengének lenni nem szabad.

Tudom, a mi törvényünk állani:
Mi vagyunk a Vezeték várai.

Nem tudjuk honnan, nem tudjuk kinek
De rajtunk megy át az Ûzenet.

Az ismeretlen Igét hordja vállunk,
Bennünket ide állítottak. Állunk.

siksandor

Sík Sándor és a cserkészet

1911 nyarán Münchenben egy könyvkereskedés kirakatában meglátta a német cserkészkönyvet. Megvette és hamarosan elejétől végig elolvasta. Hazaérkezése után a Zászlónkban olvasta a cserkészet ismertetését. Felvette a kapcsolatot a budapesti református ifjúsági egyesületek vezetőivel, akik a cserkészmozgalom meghonosítását tervezték, amint ő maga is ennek a nevelési rendszernek a kipróbálásán gondolkozott. Még ugyanebben az évben Sík Sándor vezetésével cserkészvezető-tanfolyamot rendeztek. A mozgalom vallás-erkölcsi alapon indult, és szigorúan az önkéntesség alapján állt. Baden Powell pedagógiai alkotása fölöttébb alkalmasnak bizonyult nálunk is a serdülő fiúk jellemének és a közösségi erényeknek a fejlesztésére. Megalakult a Magyar Cserkészszövetség, és elnöke Sík Sándor lett. Ilyen minőségében ő képviselte a magyar cserkészetet az első nemzetközi cserkészvezető kongresszuson Párizsban, 1922-ben. Itt határozták el az 1924-i dániai világ-jamboree megrendezését.

A budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatát az 1912/1913-i tanévben alapította meg. Ettől kezdve közel két évtizeden át minden nyáron együtt táborozott a fiúkkal. Bejárták az ország legszebb vidékeit. Első mozgótáborozásuk a vági tutajozás volt. Megismételték a Zászlónk vági tutaj-útját (1909), amelynek élményeiből születtek A Vág ritmusai. A nyári táborozásokról évközben tartott vetített képes és műsoros bemutatók rendesen nagy közönséget is vonzottak, és jelentősen hozzájárultak a cserkészmozgalom népszerűsítéséhez. De szerepet játszott ebben az iskolából kikerült öregcserkészek bajtársias és a cserkész-mamák szerető, anyás közreműködése is.

1915-ben megjelent A piarista cserkész kis kalauza, amely szabályozta a csapat szervezetét és munkarendjét. A pesti csapat 10 éves működéséről aztán beszámoló is jelent meg Tíz év címen. Nagy esemény volt a Nagymaros közelében rendezett egységes piarista nagytábor 1923. július 1-től 23-ig. A pesti piarista csapat rendezésében 340 diákunk vett részt benne, 16 piarista tanárral, 2 orvossal és 20-nál több egyetemi hallgatóval. Eredményei: a piarista cserkészszellem kialakítása, a vezetők segítése munkájukban és az egymásközti megértés és szeretet elmélyítése, a fiúkban a piarista öntudat szemmel látható erősödése. Ennek a tábornak emlékét őrzi Alszik a sátor című verse.

Sík Sándor volt a parancsnoka a megyeri dombokon rendezett Nemzeti Nagytábornak, mely az egész magyar cserkészet bemutatkozása és erőpróbája volt 1926. július 2. és 23-a között. 8000 magyar cserkész vett rajta részt és 11 nemzet képviseltette magát kisebb-nagyobb csoportokkal. A világ főcserkészének, Baden-Powell-nek helyettese, Lord Hampton is hosszabb ideig tartózkodott a táborban. Ennek a tábornak költészeti emléke a Megyeri hitvallás.

Kiemelkedő nemzetközi cserkészesemény volt 1933 nyarán a gödöllői jamboree, melyet a magyar főcserkésszel, Teleki Pállal együtt Sík Sándor vezetett.

Évek folyamán több külföldi világ-jamboree-n vett részt. Így Dániában, Birkenhead-ben (Liverpool mellett), Stockholmban. Ez utóbbi helyen előadást is tartott az öregcserkészet problémáiról.

Lassanként Sík Sándor a cserkészmozgalom országos tekintélyű mesterévé lett. Budapesti iskolánk évkönyvei tanúskodnak róla, hogy Budapesten és országszerte rengeteg előadást tartott. Egyik tanévben (1925/1926) a Testnevelési Főiskolán is előadta a cserkészet elméletét. Ő maga mondta, hogy a későbbi nagyböjti és ádventi konferenciái előtt legnagyobb szónoki sikerei a cserkészalkalmakhoz fűződtek. A cserkészetnek gyakorlatilag is sokat köszönhetett. Közelebbről megismerte az élet gyakorlati vonatkozásait, és még közelebb került a természethez a nyarankénti táborozás révén.

Mikor a Magyar Cserkészszövetség kiadta a Cserkészvezetők könyvét, nemcsak szerkesztését vállalta, hanem Radványi Kálmánnal megírta első részét is, amely a cserkészet pedagógiájával foglalkozik: ismerteti elvi állásfoglalásait, célját, irányelveit. Ebbe a témakörbe vág egy tanulmány is: A cserkészet nevelő értéke (Magyar Középiskola 1916, 19-29). A Cserkészvezetők könyvét németre is lefordították. Sík Sándor egyszer Oberammergauban találkozott egy német kanonokkal, akiről kiderült, hogy cserkész. Ez megkérdezte tőle, ismeri-e a Cserkészvezetők könyvét, mert ő nagyon sokat tanult belőle. Sejtelme sem volt róla, hogy egyik írójával találkozott. Sík Sándor azt mondta erről az epizódról, hogy ez volt a legnagyobb külföldi sikere. Megjegyezzük itt, hogy Sík Sándor az 1920-as, 1930-as években nyaranként állandóan járt külföldön, főleg Ausztriában, Németországban és Svájcban. Ezeknek az utaknak lelkileg sokat köszönhetett, olvasói pedig sok szép verset.

siksandor2

Bi-Pi, A cserkészet megalapítója

Robert Stephenson Smyth Baden-Powell


bipiAkit Bi-Pi-nek ismerünk (angolul a ,B.P." monogram ejtése: "bi-pi") 1857. február 22-én született London Paddington negyedében a Stanhope Street 6. sz. alatt (ma Stanhope Terrace 11.). Nyolcadik gyereke és hatodik fia volt Peter Baden-Powell tiszteletesnek, az oxfordi egyetem egykori professzorának, aki keresztapának Robert Stephensont, a vasút úttörőjének, George Stephensonnak fiát kérte meg. 
Bi-Pi még csak három éves volt, amikor apja meghalt. A család ettől kezdve nem élt jómódban. Bi-Pi első tanítónője édesanyja volt, majd a Rose Hill iskolába járt Turnbridge Wellsben, ahonnan 1870-ben ösztöndíjat nyert a híres Charterhouse iskolába. Amikor oda beiratkozott, az iskola Londonban volt, de később vidékre, Godalmingbe költözött. Bi-Pi életére nagy hatással volt, hogy a természet közelében élhetett. Mindig nagyon szeretett új képességekre szert tenni. Zongorázott és hegedült. Színészkedett és néha bohócot alakított. Már a Charterhouse-ban kezdett érdeklődni a cserkészés és az erdei élet iránt. Nyulakat fogott a bozótban, főzött, ügyelve, hogy a füst el ne árulja búvóhelyét, fejszével fát vágott, madarakkal és állatokkal barátkozott. "Hányszor megmásztam a fákat (és megdermedtem) ott fönt, ha taláros tanárok mentek el alattam." - írta később. A szünidők sem mentek kárba. Bátyjaival együtt mindig kalandokat keresett. Egy szünetben csónakon körüljárták Dél-Angliát. Egy másik alkalommal kenuval fölmentek a Temze forrásáig. A viktoriánus Angliában a fiatalok nemigen vállalkoztak ilyesmire. Az itt tanultaknak későbbi életében nagy hasznát vette. Az iskolában Bi-Pi nem szerzett kiváló osztályzatokat, amint ez bizonyítványaiból is kiderül. Egy beírás: ,"matematika - Láthatóan abbahagyta a tanulást. Francia - Jó eredményt érhetne el, de ellustult, alszik az iskolában." 1876-ban, a középiskola után először Oxfordba jelentkezett, de nem vették föl. Pár héttel később azonban a sandhurst-i katonai akadémián második lett a több mint száz jelentkező közül. Igy elkerülte a kiképzést és alhadnagyi rangban rögtön a 13-as huszárokhoz került, akik akkor Indiában állomásoztak. 
Indiában a fiatal katonatiszt tovább gyakorolta a cserkészést, térképészetet és földerítést. Sikerei következtében hamarosan kiképző lett. Módszere annak idején szokatlan volt: kis csoportok működtek egy vezető irányításával. Aki jó munkát végzett, külön elismerést kapott. Kitüntetésként Bi-Pi az iránytű északi irányát mutató karhoz hasonló jelvényt adott, amely nagyon hasonlított a mai cserkészjelvényhez. Később Dél-Afrikában, Máltán és Írországban teljesített szolgálatot a legkülönbözőbb beosztásokban, de főként mint kém és felderítő. Élményeiről készült rajzai és írásai eleinte újságokban jelentek meg, később pedig könyveket is írt (The Adventures of a Spy, The Downfall of Prempeh, The Matabele Campaign). 1899-ben a dél-afrikai holland telepesek, a búrok elleni háborúban Mafeking város megvédésével bízták meg. A 217 napos sikertelen ostrom során Bi-Pi-re mély benyomást tett a lőszerhordással, élelmiszerszállítással, hírvitellel, sebesültek ápolásával megbízott fiúk ügyessége és találékonysága. Erről később így írt: "Ez a tapasztalat arra tanított, hogy ha a fiúk kiképzése alkalmazkodik természetükhöz, igen gyorsan tanulnak, továbbá, hogy a fiúk - feltéve, hogy megbízást kapnak - lényegesen nagyobb feladatokat képesek elvégezni, mint azt az ember gondolná." 

A cserkészmozgalom kezdetei 
Mafeking parancsnokának sikerei ugyanakkor Angliára tettek ugyanolyan mély benyomást. Bi-Pi nemzeti hősként tért haza 1900-ban. Látta, hogy 1899-ben megjelent kézikönyvét, (Aids to Scouting) amelyet a katonák számára írt, ifjúsági vezetők és tanítók országszerte használják a megfigyelés és az erdei élet oktatására. Beszélt találkozókon és gyűléseken; a Boy's brigade nevű mozgalom egyik találkozóján annak alapítója, Sir William Smith felkérte, hogy dolgozzon ki egy használható tervet a fiúk jó állampolgárrá nevelése érdekében. Bi-Pi tehát átdolgozta művét a fiatalok számára. 1907-ben kísérleti tábort rendezett a Brownsea-szigeten, hogy kipróbálja ötleteit. Huszonkét fiút szedett össze, egyeseket exkluzív magániskolákból, másokat munkáscsaládokból és táborozni vitte őket. Ez a tábor ma már legendává vált. Az elkészült könyv, a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) 1908 január és március között jelent meg kéthetenként, hat darab négypenny-s füzetben. A könyvet elkapkodták. Még abban az évben öt további kiadást ért meg. A fiúk spontán cserkészőrsökbe szerveződtek, hogy kipróbálják. Amit meglévő szervezetek segédanyagának szánt, egy új és hamarosan világszerte elterjedt mozgalommá vált. 
Bi-Pi nagy megértése a fiúk iránt alapjaiban ragadta meg Anglia és a világ ifjúságát. A "scouting", a cserkészet gyorsan elterjedt a Brit Birodalomban és világszerte, végül gyakorlatilag a világ minden országába eljutott. (Noha később a totalitárius államok betiltották, mivel a cserkészet alapvetően demokratikus és önkéntes.) A Scouting for Boys több mint 35 nyelven jelent meg. 
Bi-Pi hamarosan központot rendezett be, hogy a beözönlő kérdésekre válaszolni tudjon, 1910-ben pedig, 53 éves korában VII. Edward király tanácsára nyugalomba vonult a katonaságtól, mert a király úgy vélte, hogy a cserkészmozgalomban eredményesebb munkát tud végezni hazája számára. 
Így minden lelkesedését és energiáját a cserkészet fejlesztésére fordította. Beutazta az egész világot; mindenhová elment, ahol leginkább szükség volt arra, hogy buzdítsa a fejlődést és megadja azt az ösztönzést, amelyet csak ő adhatott. (Magyarországon kétszer: 1928-ban és 1933-ban járt.) 
1912-ben feleségül vette Olave St. Clair Soames-t, aki állandó segítője lett és társa minden munkájában. Hamarosan Ewhurst-be, egy sussex-i faluba költöztek, egy dombtetőn álló házba, amelyet Pax Hillnek (békedomb) neveztek el. Három gyerekük volt, Peter, Heather és Betty. Olave, Lady Baden-Powell 1930-tól mint a világ főcserkészlánya vált ismertté. (Bi-Pi és Olave közös születésnapja, február 22. a Thinking Day, az "emlékezés napja".) 

A világ főcserkésze 
Az első nemzetközi cserkészjamboree Londonban volt 1920-ban, amelyen azonban az első világháborúban vesztes hatalmak cserkészei az angol hatósági rendszabályok miatt nem vehettek részt. A záróünnepségen Bi-Pi-t egyhangúlag megválasztották a világ főcserkészének (World Chief Scout). Az ezt követő nemzetközi összejövetelek, cserkészeké és vezetőké egyaránt, megmutatták, hogy ez nem tiszteletbeli cím volt, valóban mindnyájan vezetőjüknek tekintették. Az érkezését jelző kiáltások, és a mély csend, amikor kezét fölemelte, kétségkívül bizonyították, hogy a világ minden országában rabul ejtette követői szívét és képzeletét. Bi-Pi kezdetben félt az intézményesüléstől. "Ha nem lesztek elég óvatosak, mozgalommá válik az elgondolás, és ha továbbra sem vigyáztok, szervezet is válhat belőle. És ha lesz egy szervezet, akkor mindennek vége." Ezegyszer azonban nagyot tévedett. A Cserkészek Világszövetsége (World Organization of Scout Movement, WOSM) ma 120 ország cserkészszövetségét foglalja magában és ezzel a világ legnagyobb ifjúsági szervezete. 
A második világjamboree Dániában volt 1924-ben, a harmadik pedig az Arrowe Parkban (Birkenhead, Anglia) 1929-ben. Itt jelentette be a walesi herceg, hogy a király Bi-Pi-nek főnemesi rangot adományozott. A cserkészek nagy örömmel vették tudomásul, hogy a Lord Baden-Powell of Gilwell címet kapta arról a nemzetközi vezetőképző központról, amelyet Bi-Pi létesített a London mellett Gilwell-parkban, amelynek területét W. F. de Bois MacLaren angol cserkésztiszt adományozta 1919-ben a brit cserkészeknek vezetőképzés céljára. Az itt tartott vezetőképző táborok tapasztalatai alapján írta Bi-Pi Aids to Scoutmastership (A cserkészvezető) című könyvét. 
Közben a cserkészet eszméje újabb területeket és korosztályokat is elért. Már 1909. szeptember 4-én a londoni Crystal Palace-ban rendezett cserkésztalálkozón a 11 ezer fiúcserkész mellett néhány lány is megjelent, akik magukat ,girl scout"-nak nevezték. A következő évben Bi-Pi így határozott, hogy külön mozgalmat indít számukra. A lánycserkészeknek a ,girl guide" nevet adta, majd 1918-ban már a tapasztalatok nyomán adhatta ki számukra Girl Guiding (Lánycserkészet) című könyvét. E mellé felesége írt vezetői könyvet Training Girls as Guides címmel (1919). A lánymozgalom első csúcsszervét, a Nemzetközi Tanácsot (International Council) 1919-ben alakították meg. A lányok kezdetben általában a fiúszövetségek keretében működtek, majd önállósodtak. 1928-ban Parádon tartották első világkonferenciájukat, amelyen létrehozták nemzetközi szövetségüket. (World Assocation of Girl Guides and Girl Scouts, WAGGS). 
Bi-Pi bátyja, Warrington 1912-ben megírta a tengeri cserkészet (sea scouting) és a fiúk számára alkalmas tengerésztudomány kézikönyvét, ő maga pedig 1916-ban a kisfiúk számára írt cserkészkönyvet The Cub Scouts's Handbook (Farkaskölykök könyve) címmel, amely Rudyard Kipling regényét, A dzsungel könyvét választotta keretmeséül. Amikor pedig az első cserkészek korosztálya kezdett felnőtté válni, számukra írta 1922-ben a Rovering to Success (A boldogulás ösvényein) című könyvét, amelynek bölcs tanácsai és filozófiája a rovercserkészet vezérfonalává vált. 
A cserkészet nem volt Bi-Pi egyetlen érdeklődési területe. Érdekelte a színészet, a halászat, a lovaspóló és a vadászat is. (Első könyvét a vaddisznóvadászatról írta Pig-sticking or Hog-hunting címmel.) Kitűnő művész volt, sok rajzot és vízfestményt készített, de foglalkozott szobrászattal és amatőr filmezéssel is. Nem kevesebb, mint 32 könyvet írt. Tiszteletbeli doktorrá avatta hat egyetem (köztük Oxford is, ahová annak idején nem vették föl), 28 külföldi rendjelet és 19 külföldi cserkészkitüntetést adományoztak neki. 
1938-ban megromlott egészségi állapotára való tekintettel visszatért Afrikába, amely oly közel állt szívéhez hosszú éveken át. Félig visszavonultan élt Nyeriben, Kenyában a Kenya-hegy tövében. Itt is nehezen tudta megfékezni energiáját, tovább írt és rajzolt. 1941. január 8-án halt meg. Egyszerű sírban temették el Nyeriben. Sírfelirata: "Robert Baden-Powell, a világ főcserkésze", fölötte a fiú- és a lánycserkészjelvény. Lady Olave Baden-Powell folytatta művét, világszerte segítve a cserkészek munkáját egészen 1977-ben bekövetkezett haláláig. Férje mellé temették Kenyában. 

Bi-Pi utolsó üzenete 
Utolsó üzenetét a cserkészekhez Bi-Pi maga készítette el még valószínűleg 1929 előtt, mert aláírása csupán "Robert Baden-Powell", nem ,Robert Baden-Powell of Gilwell". Lady Baden-Powell elmondta, hogy ezt a levelet ("a cserkészfiúknak" címzett borítékban) minden útjukra magukkal vitték egy "halálom esetén" borítékban. 

Kedves cserkészek! 

Ha valaha láttátok már a Peter Pan című filmet, emlékeztek, hogyan mondta el a főkalóz búcsúbeszédét minden alkalommal, attól tartva, hogy amikor eljön a halál órája, nem lesz már ideje a búcsúra. Így áll a helyzet velem is, és - bár nem haldoklom - most én is búcsúüzenetemet akarom elküldeni nektek. 
Emlékezzetek arra, hogy ez az utolsó üzenet, amelyet tőlem valaha kaptok, véssétek hát jól emlékezetetekbe. Nagyon boldog életem volt és azt akarom, hogy a tiétek is az legyen. Hiszem, hogy Isten azért teremtett bennünket ebbe a szép világba, hogy boldogok legyünk és élvezzük az életet. Csakhogy a boldogság nem a gazdagságból ered, nem a sikeres karrierből és nem saját vágyaink kielégítéséből. A boldogsághoz vezető út ott kezdődik, hogy fiú korotokban egészségessé és kitartóvá fejlesszétek magatokat, hogy felnőttként hasznosak lehessetek és élvezni tudjátok az életet. A természet ismeret megmutatja számotokra, hogy mennyi teljes szépségű és különleges dologgal látta el Isten boldogításunkra a földet. Legyetek elégedettek azzal, amit kaptatok és használjátok föl a lehető legjobban. Nézzétek a dolgok derűs oldalát, ne az borúsat. Ám az igazi boldogságot csak a másoknak nyújtott boldogság által érhetitek el. Igyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint a hogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt. Legyetek készen a boldog életre és a boldog halálra. Ragaszkodjatok mindig a fogadalmatokhoz - akkor is, ha már nem vagytok gyerekek. Isten segítsen ebben benneteket. 
Barátotok: 

Robert Baden-Powell

 

Az oldal szövegét összeáll. és ford. Ballenegger Zsuzsa és Koltai András


 

Élete röviden:

Lord Robert Stephenson Smith Baden-Powell of Gilwell 


1857. febr. 22-én született. Peter Baden Powell 8. gyermeke, 6. fia 
1860: B.P. apjának halála 
1870: ösztöndíjasként tanul vidéken. 
Szünidő: kalandozások, csónaktúrák Dél-Angliában, kenutúrák 
1876: felvételt nyert a katonai Akadémiára. Alhadnagyi rangot kapott. 
Brit katonai vezető, katona pedagógus. Indiában, Szudánban, majd Dél-Afrikában szolgált, a búr háború idején (1899-1902) 217 napig védte Mafeking városát. 
1900: nemzeti hősként tér vissza hazájába. 
1903: áthelyezik Nagy-Britanniába. 
1907: a Brownsea-szigeten (La-Manche csatorna) létrehozta az 1. kísérleti cserkésztábort. 
1908. jan. 24-én Birkenheadben kihirdeti a cserkészet megalakítását és megjelenteti a Scouting for boys című könyvét. 
1910: tábornokként kilépett a hadseregből, hogy a cserkészetnek szentelje életét. 
1910: húgával, Agnesszel megalapította az 1. lány cserkészszervezetet(Girl Guide). 
1912: feleségül vette Olave St. Claire Soamest. 
1916: létrehozta a 11 év alatti fiuknak a farkaskölykök szervezetet. 
1920: az 1. cserkész jamboree-n közfelkiáltásra a világ főcserkészévé választották. 
1922: MacLaren DeBois (ejtsd: mekláren döboá) a cserkészetnek ajándékozta a Gilwell-parkot, amely a vezetőképzés központja lett. 
1928: először járt Magyarországon. 
1929: a brit főrendhez tartozott. 
1933: másodszor járt Magyarországon. 
1938: haláláig Nyeriben (Kenya) élt. 
1941. jan. 7-én halt meg. Halálakor 3.300.000 fő volt cserkész a világon.

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1