Az őrsi zászló 

Az őrsi totemről röviden

farkas_zaszlo
A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Egy már kihalt alfajából háziasították a kutyát (Canis familiaris).
 
Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas (Canis latrans), a vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) és a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus). Emellett az aranysakál népies elnevezése, a nádi farkas a szürke farkassal való közeli rokonságára és összetéveszthetőségére utal. Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értendő.
 
Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn, így például Észak-Afrika szavanna övezetéből az ember teljesen kiszorította. Kihalt Japánban is; az Arab-félszigeten erősen veszélyeztetett, szinte el is tűnt. Természetes élőhelyét nehéz meghatározni, hiszen (az ember kivételével) a farkas a különböző biomokhoz leginkább alkalmazkodott emlős: a félsivatagtól a tundrán át a trópusi esőerdőig mindenhol képes megélni. Jelenleg a legtöbb élőhelyén védett; több alfaja szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) vörös listáján.
 
 Magyarországon 1993 óta védett, 2001 óta fokozottan védett faj. Kutatók vizsgálják, hogy a klímaváltozás hatására miként változik élettartama, termékenysége, illetve a populációmérete.

Farkas őrs indulója

(dallamára)

Csúfolódó

(dallamára)

Képek, videók az őrsről

vipera sas farkascs 1

 

Videó >>

Az őrsi zászló 

Az őrsi totemről röviden

vipera_zaszlo
A keresztes vipera (Vipera berus) egy eurázsiai kígyóféle, Magyarország két mérgeskígyófajának egyike. Nevét jellegzetes mintázatáról kapta. A népnyelv régen kurtafarkú kígyónak nevezte.
 
Keresztes viperával egész Európában és Ázsia nagy részén találkozhatunk a nedvesebb síkvidéki erdőségekben, egészen az északi szélesség 67°-ig. Ausztriában, az Alpokban 2000 m magasságban is előfordul, az erdőhatár felett. E hatalmas területen három alfaj osztozik.
 
 A keresztes vipera viszonylag rövid, vaskos kígyófaj, testhossza átlagosan 60-90 centiméteres. Pikkelyes bőrének színezete változatos, lehet szürkés, barnás, vöröses alapú, vagy éppen melanisztikus, egyszínű fekete is (Vipera berus varietas prester). Hátán barna, cikcakkos sáv fut végig a tarkótól a farok végéig, amit az oldalakon hasonló színű foltsor kísér. A tarkón jellegzetes X vagy Y alakú mintázat látható, de ez egyes tájegységek populációjában hiányozhat is. A sáv az inkább szürke alapszínű hímek esetében sötétebb, feketésbarna, míg a barnásabb nőstényeknél inkább világos. A hasoldal szürkés, fekete foltokkal tarkított, míg a farokvég alulról minden esetben sárga vagy narancssárga színezetű, még a teljesen fekete példányok esetében is. Az ajakpajzsok gyakran fehér színűek, a fekete hímeken gyakran fekete ez is.A farok hirtelen vékonyodik, az ivarok szerint eltérő módon és formában. A hímeknél a kloákanyílás felett kétoldalt bemélyedés látható oldalról, mely segíti a nőstény rögzítését a párosodás során. A nőstények farka hirtelen vékonyodó. A nőstények feje lapos és háromszög alakú, míg a hímek feje nyújtottabb, inkább körte formájú. A hímek karcsúbbak és hosszabbak a zömök, vaskos testalkatú nőstényeknél, és több farokpajzsuk van (ezek száma a nőstényeknél 24-31, a hímeknél 32-46).

Vipera őrs indulója

(dallamára)

Csúfolódó

(dallamára)

Képek, videók az őrsről

vipera sas farkascs 1

 

Videó >>

Az őrsi zászló 

Az őrsi totemről röviden

sas_zaszlo
A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
 
Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat. Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel.
 
 A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőr sárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú.
 
Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző. 

Sas őrs indulója

(dallamára)

Csúfolódó

(dallamára)

Képek, videók az őrsről

{youtube}By7GmRbJfEk{/youtube}

vipera sas farkascs 1

   

Tagok

Őrsvezető: Füleki Dávid

  • Meireisz Gergő
  • Tilesch Márton
  • Némethi Kristóf
  • Schöffer Henrik

Bannerek

tesco

 

nea

Csapatunk programjainak megvalósítását a
Nemzeti Együttmüködési Alap támogatása
segíti.

esza logo

nca1